Magyar Katolikus Lexikon > K > Koháry


Koháry István, csábrági és szitnyai, gr. (Csábrág, Hont vm., 1649. márc. 11.-Csábrág, 1731. márc. 29.): füleki főkapitány, országbíró, költő. - Apja, br. K. István, Hont vm. örökös főispánja, Szécsény és Fülek végvárak kapitánya, a török elleni harcok résztvevője, 1664. VII. 25: Léva ostrománál esett el. Anyja Balassi Judit. ~ Nagyszombatban a jezsuitáknál, majd a bécsi egy-en tanult. Bécsben ismerte meg a barokk udvari kultúrát, életformát, pompakedvelést. Apja halála után I. Lipót ~t nevezte ki füleki várkapitánynak, e tisztét azonban csak tanulmányai befejeztével, 1667: foglalta el. 1671: engedélyt kért a vár megerősítésére. Bátorsága sikeressé tette hadi vállalkozásait. 1678: Thököly Imre kurucai ostromolták meg Füleket, melyet szerencsésen megvédett. 1681. IV. 28: részt vett I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) soproni ogy-én, melyen meghiúsult a kiegyezés a kurucokkal. 1682. IX. 2-16: Thököly megostromolta s elfoglalta Füleket, ~ fogolyként Regécen, Munkácson, Tokajban, Sárospatakon és Ungvárt raboskodott. Szökése után 1685. VII. 15: gr. rangot kapott, hamarosan a Dunán inneni részek és a bányavárosok altábornokává nevezték ki. 1686. VI. 18-IX. 2: részt vett Buda ostromában, bevétele után annak várparancsnoka. 1687. XI/XII: a császári seregekkel Eger alá vonult, a harcokban súlyosan megsebesült, jobb karja örökre béna maradt. A Rákóczi-szabharc idején királyhű csapatokat toborzott, de azok a Vág völgyében sikert nem értek el. ~ királyhűségéért altábornagyi kinevezést és jelentős birtokadományokat kapott. 1704. X: a selmecbányai értekezleten részt vett kir. biztosok egyike. Hont és Nógrád vm. örökös főispánja. 1714. XII. 29: országbíróvá választották, s külön törvénycikk engedélyezte, hogy névaláírását ezüst lapra vésett pecsétjével („lamina Kohary”) helyettesíthette. 1723 u. haláláig nőtlenül, többnyire Csábrágon élt. Végrendeletében kb. 600 ezer Ft-ot hagyott az Egyh-ra, ebből 100 ezer Ft-ot tanulók segélyezésére. - A rabság tette költővé. Börtönverseinek 300 sornyi termése változatos: istenes, históriás, katonaénekek, panaszversek a legjellemzőbb változatok. Ezekben már együtt van a barokk líra teljes kelléktára s a klasszikus műveltséget, a barokk erkölcs és világkép elemeit, valamint a barokk művészetszemléletet magában foglaló olvasottság. Vallásos költő, verseiben szükségszerűen jelenik meg a mulandóság és a halál gondolata. A halálnak horgával s hálójával c. kompozíciója a kk. →haláltáncok barokk kori változata, a Keseredett rabnak búban úszva szerzeményben a föld és a túlvilág olvad egységbe, máshol a ker. erkölcsöt és a vallásos életeszményt fogalmazta meg barokk pátosszal. Költészetének forma- és motívumvilágára egyaránt hatott Balassi és Rimay János, számos versét „módosított” Balassi-strófákban írta. - M: Sok ohaitás közben inség viselésben éhség szenvedésben keserves rabságban Munkács kővárában szerzet versek. H.n., 1720. - A bú enyhödésére, terhének is könnyebbedésére, avagy elkeserült s elepedet szívnek pihenésére szerzet versek. H.é.n. - A meg-gyükerezett rabságos bánatnak keserves busulassal elteriedet ágain kinőtt fűzfa versek. H.é.n. - A fölséges mindenható, atya Uristenhez ohajtva igaz tiszta szívbéli sohaitással nyitot könyörgés. H.é.n. - Keseredet rabnak buban uszva, s annak terhét huzva ébren alvva látot álma... H.é.n. - Üdő múlatás közben szerzett versek. H.é.n. - Sok féle keresztel el-keseredet embernek ki-koholt verse. H.é.n. - Descripti versus ex fragmentis in otio scriptis Hol egyszer, s hól másszor ki-faragot, s öszve szedet rongyabul leírt fűzfa versek. H.é.n. - Inter curas intercurrentes meditationes. H.é.n. - Elvénült embernek búsuló gondolati... H.n., 1721. - Antidota Melancholiae absque nausea exoperata ac diversis vicibus sine taedio adhibita. H.n., 1722. - Kéziratai: A halálnak horgával s hálójával nyilával kézijával s kaszájával szivünket bágyasztva keserítve s fojtogatva igen keservesen epesztő sétáló írásáról az aláb megírt szónak bötüire szerzett versek. - In festivitate sancti Gregorii adest aetatis annus octuagesimus anni plane octuagesimi afflictiones quotidie experior. - Excellentia poesis in lingua latina qua statum suum afflictum lamentatur. 1714. L.I.

Szinnyei VI:685. - A bpi IV. ker. leányisk. és leánygimn. értes. 1907/08:20. (Berki Miklós: Gr. ~) - Kis Lőrinc: Gr. ~ költészete. Bp., 1914. - A kecskeméti r.k. főgimn . értes. 1915/16:1. (Vékony István: ~ gr. élete, tekintettel a kecskeméti kegyesr. társház és gimn. alapítására [1715-1915]) - M. Kv-szle 1926:133. (Czobor Alfréd: Az első hazai hivatalos névbélyegző) - Élet 1931:233. (Nemes Czike Gábor: ~) - ItK 1934:195. (Gálos Rezső: Adatok ~ életrajzához); 1973:501. (Varga Imre: A m. barokk költ. egy változata. ~ börtön-költészete.); 1985:675. (Szigeti Csaba: Appendix Balassiana. Kronológia, tradíció, hagyománytudat a 17. sz. Balassi-követő nemesi költ-ben.); 1986:95. (Varga Imre: Megjegyzések Szigeti Csaba „Appendix Balassiana” c. dolgozatához) - Vigília 1937:3. sz. (Angyal Endre: ~, a barokk ember) - Kat. Szle 1942:266. (König Kelemen: ~ 1649-1731) - Bán Imre: A barokk. Bp., 1962:157.