Magyar Katolikus Lexikon > K > Klimó Könyvtár


Klimó Könyvtár, Pécs, 1774-: a magyar vidék első nyilvános könyvtára. - A kk. →pécsi egyetem emléke döntő befolyással bírt Klimó György pp. kulturális tevékenységére; 1773: nyomdát alapított, 1774: nyilvánossá tette kvtárát. - 1764-70: saját telkén, a Tettye patak mentén papírmalmot létesített, isk-kat építtetett és támogatott, szegénysorsú tehetséges fiataloknak biztosította a továbbtanulást. - A kv-gyűjtést már esztergomi knk-sága idején megkezdte, annak gyarapítását egész élete folyamán egyik legkedvesebb és legnagyobb feladatának tekintette. A gyűjt. alapját elődjének, Berényi Zsigmond pp-nek és a pécsi kápt-nak kb. 3 ezer köt-es állománya képezte. Ezt gyarapította Klimó saját gyűjt-ével. A kv-eket túlnyomórészt Itáliából, Fro-ból, Holl-ból, No-ból hozatta. A beszerzésekben ottani barátai és megbízottai segítették, akikkel állandóan levelezett. A ppi irodából továbbított levelek másolatait őrző 1751-73. é. Protocollum Litterarumból ki kell emelni Paolo Bernardo Giordani róm. knk. és Pietro Maria Gazzaniga OP bécsi egy. tanár leveleit. Giordani knk. volt a róm. udvarnál a pécsi egyhm. ügyeinek referense, aki szívesen osztozott a pécsi pp. kvtárt gyarapító gondjaiban, s nemcsak vásárlással, hanem a kv-ek ajánlásával és ajándékozásával is segítette. Giuseppe Garampi bíb. történész, aki a Vat. Levtár katalogizálását vezette, nemcsak saját műveit küldte meg Klimónak, hanem jelentős kv-vásárlásokat bonyolított le és továbbította azokat Pécsre. Thomas Maria Mamachi régész is megküldte saját műveit, és főként teol. tárgyú kv-eket vásárolt Klimó megbízásából. - A gyűjt. összetételéből következtetni lehet a tervezett, de Klimó korában meg nem valósult egy. jellegére. A nagyszámú teol., jogi, tört., nyelvtud. munka mellett nem hiányoznak az orvosi, fiz., kém., mat., növénytani, földr. és egyéb termtud. művek sem. Ez arra mutat, hogy Klimó az addig nálunk szokásos karokon túlmenően orvosi-termtud. tagozatra is gondolt. Ezt igazolja az időközben létesített érem- és ásványtár, a ppi palota Ny-i szárnyában lévő csillagvizsgáló. A kvtár eredeti helye a ppi székház D-i szárnyának Ny-i vége és a mai levtári torony között emelt épület. Bár a kvtár hetenként csak 2 nap volt nyitva a városi közönségnek, a tanuló ifj. a többi napokon is látogathatta. Klimó elődje, Berényi Zsigmond 1746: szem-ot létesített a városban, az egyhm. papjelöltjei felkészültségének biztosítására. Klimó növelte a hallg. létszámot, fil. tanf-ot létesített. A teol-okon és a fil. tanf. hallgatóin kívül (akik között világiak is voltak) a helybeli gimn. növendékei és tanárai látogatták az olvasótermet. Klimó a felsőbb tanulóknak kötelezővé tette a kvtár naponkénti látogatását, a tört. órákat a kvtár helyiségében kellett megtartani. Ezeken az előadásokon sokszor maga is részt vett. - A 15 ezer köt-es gyűjt. további fejlesztését 50 évvel Klimó halála után Szepesy Ignác pp. vette kézbe. Ő is foglalkozott a pécsi egy. fölállításának tervével, de fáradozásai nem jártak sikerrel. Létrehozta a Joglyceumot, s ennek tartozékaként 1830: Piacsek József tervei alapján megépíttette a kvtár jelenlegi otthonát, mely a város legszebb klasszicista középülete. Szepesy az emelet termeiben helyezte el a kv-eket. Az Aranyteremben és Hártyateremben Klimó pp. kv-ei, a kettő között lévő, régebben díszteremként használt helyiségbe Szepesy gyűjt-e került a tölgyfából készült, rokokó oromdíszítésű kv-állványokra. - A ~ anyagáról kétféle katalógus készült; betűrendes és témakörök szerinti (szak). A kézzel írott kötetkatalógusok cédulaanyag alapján készültek, melyeket a katalógus föladatához igazodóan rendeztek előre betű-, ill. szakrendben. A betűrendes katalógus első kötetének bejegyzése szerint a munka 1833-1835. III: tartott, készítőjük Vojdás János és Grádvohl Edvard. Szepesy rendelkezései között a ~ használatára, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó intézkedések is szerepeltek. Így a kv-ekkel „megrakott” termek közül a tér felé eső (a mai Aranyterem) a teol-ok nyilvános vizsgáira és az olvasni akaró tanároknak szolgált, a másik, a szem. felé eső (a mai Hártyaterem) a többi olvasó részére lett fönntartva. Szepesy szívügyének tekintette a gyűjt. sorsát, védelmének biztosítását. 1838: halálával a ~ fejlődése lelassult. Nagyobbrészt hagyatékok, ajándékozás útján gyarapodott. - A ~ értékei között 8 kódex, 27 ősnyomtatvány és több mint 700 különösen értékes régi m. és m. vonatkozású mű található. - A Pozsonyból 1919: Bp-re menekült és 1923: Pécsre telepített Erzsébet Tudegy. kvtárának is a ~ épülete lett az otthona, melyet Zichy Gyula pécsi pp. bocsátott az egy. rendelkezésére, mivel a pozsonyi egy. kvtárát nem sikerült megmenteni. Bo.M.

Tud. Gyűjt. 1821/IV:101. (Jankó János: A pécsi ppi kvtárban található eredeti okl-ek kivonásai) - M. Kv-szle 1907:193. (Varjú Elemér: Jegyzetek a pécsi egyhm. kvtárból); 1967:40. (Petrovics Ede: Ismeretlen adatok a pécsi Egy. Kvtár tört-éhez) - Vasskó Ilona: A pécsi ppi kvtár fr. nyomtatványai és kéziratai. Pécs, 1934. - Berkovits Ilona: A pécsi ppi kvtár festett kéziratai és ősnyomtatványai. Bp., 1937. - Sorsunk 1941:240. (Litványi László: A pécsi ppi kvtár) - Szabó 1940:184. - Jubileumi évkv. 1774-1974. Pécs, 1974:7. (Fényes Miklós: A Pécsi Egy. Kvtár tört. 1.) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:134.