Magyar Katolikus Lexikon > K > Kleopátra


Kleopátra (gör. 'híres apa lánya'): 1. a Szentírásban VI. Ptolemaiosz Philometor lánya. Alexander Balasz szír kir-nak (1Mak 10,57), majd utódának, II. Demetriosz Nikanornak (11,12) volt a felesége. - 2. több ókori fejedelemasszony neve. A leghíresebb: VIII. (Egyiptomi) ~, XIII. Ptolemaiosz nővére és társuralkodója (ur. Kr. e. 51-30). Caesarral, majd Antoniusszal megélt szerelme műv. alkotások témája (Shakespeare: Antonius és ~). Kígyómarással ölte meg magát. Innen származik a két ókori egyiptomi obeliszk neve: ~ tűje (a kígyó hegyes foga), melyek Alexandriából 1878: Londonba, 1880: New Yorkba kerültek. **

Pallas X:629. - GH V:480. - BL:1024.

Kleopátra, Szt (*Palesztina, 3. sz. vége/4. sz. eleje): özvegy. - Magasrangú, Egyiptomban szolgáló hivatalnok felesége volt, kisfiával maradt özvegyen. Amikor a →keresztényüldözések megszűntek, engedélyt kért a helytartótól, hogy férjét Palesztinában temethesse el. Útra kelve azonban nem férje holttestét, hanem Szt Varus vt. ereklyéit vitte magával a Tábor-hegy közelében lévő szülővárosába. Az ereklyéket a családi sírboltban helyezte el, majd a zarándokok sokasága miatt hamarosan nagy emlékhelyet, martüriont építtetett. Életét Szt Varus tiszt-ének és a szegények szolg-ának szentelte. Amikor kisfia is meghalt, vigasztalásul Szt Varus egy látomásban megmutatta őt ~nak a mennyek országának boldogságában. - Ünnepét a kalendáriumok okt. 19. v. 20-án említik. **

BS VI:56.