Magyar Katolikus Lexikon > K > Kijevi Oroszország


Kijevi Oroszország: A 10. sz. elején alakult ki, főv-a Kijev, az orosz krónikák szerint az „orosz városok anyja”. A 9. sz: kapcsolatuk volt a m. törzsekkel, amelyek 870-80: portyázásokat vezettek ellenük. Az or. őskrónika szerint 882: Kijevben egy hegyet Magyar-hegynek neveztek; Anonymus is említi, hogy a Kárpát-medence felé tartó m-ok átvonultak Kijeven. - A ~ az egységessé alakuló szlávok, az ó-orosz nép hazája volt. 955: Olga fejed-assz., majd 988: unokája, Vlagyimir fejed. bizánci szert. szerint megkeresztelkedett. Vlagyimir már 989: tömeges kereszteléseket szervezett a folyók mentén, a bizánci kerséget államvallássá tette. Az or. nép élete csakhamar összeforrt az ortodoxiával. A ~ 1035: pp-öt kapott Bizáncból. 1039: megalakult a kijevi metropolia, melynek joghatósága kiterjedt a K-i szlávok által lakott egész ter-re. 1237: a mongolok a ~ot megsemmisítették, az oroszok 1480-ig adófizetőik voltak. A mongol uralom idején az itt élő szláv népből kialakult az ukrán, a fehérorosz és a nagyorosz nép. Az ukránok központja Kijev maradt, a fehéroroszoké Minszk, a nagyoroszoké Moszkva lett. A kijevi metrop. (címét és az oroszok földje fölötti joghatóságát megtartva) 1299: Vlagyimirba, majd 1328: Moszkvába, az új orosz állam főv-ába költözött át. A fehéroroszok és az ukránok földjét a 14. sz. végén az egyesült lengy-litván kirság foglalta el. P.I.

A m-ok elődeiről és a honfoglalásról. S.a.r. Györffy György. Bp., 1958. - Oriente Cattolico 1962:323. - Berki 1975:78. - Konrad Onasch-Vlagyiszlav Cipin: Az or. ort. egyh. tört. Bp., 1999:8.