Magyar Katolikus Lexikon > K > Keresztúr szék


Keresztúr szék: egykori székely közigazgatási terület, erdélyi kistáj. - →Udvarhely széknek két fiúszéke volt: ~ és Bardóc szék. A DNy-i részén fekvő, 550 km2 kiterjedésű ~ első említése 1474: Sedes Kerezthur, falvait 1602: sorolták föl először. Központja Keresztúr, melyet az újkorban lakóinak jellegzetes foglalkozása miatt Szitáskeresztúrnak is neveztek. 1332-37: a pápai tizedjegyzékben 10 tp-os települést említettek. 1333: Keresztúr 24 banálist fizetett, melynek vásárlóértéke egy pár ököré, mezővárossá fejlődése a 14-15. sz-ra tehető. A fiúszék a 15. sz. 2. felénél korábban alakult ki, ekkor már élén bíró (judex) és vének (seniores) állottak. 1559: adómentességet kapott, melyet 1562: János Zsigmond fejed. (1556-71) is tiszteletben tartott. - Egyházilag az erdélyi ppség küküllői főespségéhez tartozott. ~ törvényszéke a táblabíróságok fölállításával 1764: szűnt meg, azután Udvarhely szék székelykeresztúri járása; települései: Alsóboldogasszonyfalva, Alsósiménfalva, Bethfalva, Csekefalva, Décsfalva, Dobó, Fiatfalva, Gagy, Nagygalambfalva, Keresztúrfalva, Kisgalambfalva, Kiskede, Kissolymos, Magyarandrásfalva, Magyarós, Magyarzsákod, Nagykede, Nagysolymos, Rugonfalva, Székelykeresztúr, Szentmiklós, Szenterzsébet, Szentábrahám, Timafalva, Újlak, Újszékely, Vágás. - A ~i Csekefalván sikerült első ízben föltárni nagyobb összefüggő késő kk. székely falurészletet, éremmel keltezett 16-17. sz. kerámiával. Vo.L.-88

Orbán I:14. - Vofkori I:64.