Magyar Katolikus Lexikon > K > Kemény


Kemény Erzsébet Pelágia, ANK (Balozsameggyes, Vas vm., 1916. máj. 25.-Békéscsaba, 1991. nov. 6.): szerzetesnő, okleveles ápolónő. - Szombathelyen 1932. V. 18: lépett a kongr-ba. Első fog-át 1935. VIII. 15: Szombathelyen, örök fog-át 1940. VIII. 15: uo. tette. A r-ben betegápoló nővérként dolgozott. r.k.

Kemény Fülöp Lajos, OSB (Érsekújvár, Nyitra vm., 1862. jún. 7.-Celldömölk, 1929. júl. 23.): gimnáziumi tanár. - 1879. VII. 27: lépett a r-be, Pannonhalmán teol. 1893: a bpi tudegy-en mennyiségtan-termtan szakos tanári okl-et szerzett, 1886. VII. 1: ünn. fog-at tett, VII. 6: pappá szent. Pannonhalmán hitokt., 1887: Esztergomban gimn. tanár, 1892: Bpen egy. hallg., 1893: Pannonhalmán főapáti titkár. 1899: Győrött gimn. tanár, 1905: Bakonybélen, 1907: Kajáron lelkész, 1914: Pannonhalmán esp., 1920: Bakonybélen jószágkormányzó, 1924: Celldömölkön nyugdíjas. - Írásai: A győri kat. főgimn. tört. Összeáll. Acsay Xav. Ferenc OSB (Győr, 1901) (Klny. győri bencés főgimn értes. 1895/96, 1897/98, 1900/01). 88

Balogh 1940:65. - PN 1987:120. (937.)

Kemény György (Garadna, Abaúj-Torna vm., 1875. júl. 4.-Detroit, Michigan, USA, 1952. márc. 16.): újságíró, költő, lapszerkesztő. - Gimn. tanulm-ait Kassán és Egerben végezte. 2 é. Zircen ciszt. novíc. Kilépett a r-ből, egy ideig Pallavicini János őrgr. családjánál nev., 1896: szülei után kivándorolt az USA-ba, Clevelandben (Oh.) telepedett le. Szabóműhelyben dolgozott néhány hónapig, majd a Szabadság c. hetilapnál könyvelő, levelező, ügynök, munk., s-szerk. majd 5 é. át szerk. 1903. II. 15: megalapította és szerk. a legismertebb és leghosszabb életű amerikai m. élclapot, a Dongót. Vez-je lett a Jószív mozg-nak, gyűjtéseket rendezett a bányász árváknak, 200 millió koronát gyűjtött a szibériai m. hadifoglyok kiváltására. Az I. vh. idején Detroitban telepedett le. Elnöke lett a Clevelandi M. Önképző Körnek, titkára, utóbb elnöke az Amerikai M. Szöv-nek, elnöke az Amerikai M. Sajtó Egyes-nek. 1925: a Petőfi Társ., 1926: a Gárdonyi Géza Irod. Társ., 1947: a SZIA III. o-a kültagjává választotta. Versei és prózái a legtöbb amerikai m. lapban, számos hazai folyóir-ban megjelentek, 1902: költeményei az első megjelent amerikai m. versesköt. volt; összegyűjt. az amerikai magyarság nótáit. - M: Huszárék esete. Elb. költemény. Cleveland, Ohio, 1902. - Száz vers. M. énekek idegenben. Uo., 1908. - Az amerikai m-ok életéből. Uo., 1909. - A m. nóta Amerikában. Uo., 1913. (Részben ang-ul is a Musical Quarterly-ban) - Képek az amerikai m. életből. Elb. Uo., 1916. - Vas András. Verses mese a vándormadarakról. Eposz 12 énekben. Detroit, Michigan, 1922. - Élet kv-e. Versek 1892-1942. Uo., 1944. - Nótáinak egy részét Forbáthné Gajáry Anny zenésítette meg, Táncos Klári c. színművét Serly Lajos zenéjével Detroitban bemutatták. - Szerk. 1903. II. 15-1933: a cleveland-detroiti Dongót, 1909-10: a clevelandi Képes Családi Lapokat, 1914-16: a clevelandi M. Hírlapot. 88

Az Amerikai Magyar Népszava jubileumi díszalbuma. Szerk. Berkó D. Géza. Cleveland, Ohio, 1909:318. 1. Arck. - Hoffmann Géza: Csonka munkásosztály. Az amerikai magyarság. Bp., 1911:242. - Visszhang (Pécs), 1925:7. sz. (Önéletr.) - Új lex. IV. - Káldor Kálmán: M. Amerika írásban és képben. St. Louis, 1937:213. Arck. - SZIA tagajánl. 1947:11. - Biography Index 1953. - Könnyű 1961:23. - MÉL I:894. - Gulyás XVII:105.

Kemény (1877-ig Kercselis) Hugó Ignác, OSB (Szombathely, Vas vm., 1857. márc. 27.-Sopron, 1885. febr. 21.): gimnáziumi tanár. - A középisk-t Szombathelyen végezte. 1873. IX. 8: lépett a r-be, Pannonhalmán teol. Gör-m. szakos okl-et szerzett, 1879. VII. 4: ünn. fog-at tett, 1880. III. 30: pappá szent. 1879: Esztergomban, 1881-85: Sopronban gimn. tanár. 1881: a bpi tudegy-en bölcs-ből drált. - A Soproni M. Irod. és Műv. Kör ig-tanácsának tagja. - Írásai: kőszegi bencés gimn. értes. (1881/82: Egy csillagász mint a m-ugor összahasonlító nyelvészet megalapítója). - M: A gör. lantosok. Bp., 1881. 88

Szinnyei V:1427. - Balogh 1940:65. - PN 1987:115. (892.)

Kemény János, magyargyerőmonostori (Bükkösd, Alsó-Fehér vm., 1607. dec. 14.-Nagyszöllős, 1662. jan. 23.): erdélyi fejedelem (1661. I. 1-1662. I. 23.). - Isk-áit Gyulafehérvárt végezte, tanára Gelei István. 1623: került a fejed. udvarba, ahol Bethlen Gábor apródja. Diplomáciai feladatokkal beutazta egész Eu-t. 1630: fogarasi kapitány, Fehér vm. főispánja. I. Rákóczi György fejed. idején szinte valamennyi erdélyi hadjáratban részt vett, kiváló katona és hadvezér. II. Rákóczi György uralkodásakor a legtekintélyesebb tanácsúr, a fejed. generálisa. ~ volt az 1653. III-X: sikeres moldvai hadjárat fővezére, és ő vezette 1657. I: a lengy. hadjáratot. Miután 1657. VII. 22: II. Rákóczi György békére kényszerült a lengy-ekkel, visszatért Erdélybe. Seregét Lengyo-ból ~ irányította haza. A lengy-ekkel szövetséges krími tatárok Kameniec Podolskinál 1657. VII. 31: bekerítették a visszavonuló, elcsigázott erdélyieket, és fogságba hurcolták őket. ~t Csufut-Kaluk várába zárták, katonái a Krím-fszg-en raboskodtak, ahonnan 1659. VIII: váltotta ki a családja. Ezalatt Erdélyben II. Rákóczi György és Barcsai Ákos harcolt a hatalomért. Miután 1660. V. 22: Rákóczi a szászfenesi csatában halálos sebet kapott, VII. 14: Ali pasa megostromolta Váradot. ~ a harcok idején családjával a kir. Mo-ra húzódott. Várad elfoglalása VIII. 27: az erdélyi politikusokat súlyos feladat elé állította. A cél Erdély önálló államiságának átmentése volt. 1660. XI. 4: ~ visszatért Erdélybe. A szászrégeni ogy. fejed-mé választotta, hatalmát Erdély vez. főurai, a székelyek és a szászok is támogatták. - Várad eleste újra Erdélyre és a török kérdésre irányította az eu. pol. figyelmét. Az 1660-as évek elején jelentős törökellenes nemzetk. koalíció szerveződött. Erdély és ~ e vállalkozás kirobbantója lehetett. Tájékozódva az eseményekről, 1661. IV: a besztercei ogy. kimondta Erdély elszakadását a Portától. A nemzetk. körülmények azonban V-tól megváltoztak. Bécs és Isztambul megállapodott: Lipót fölhagy ~ támogatásával, Köprülü Mehmed nem indít új hadjáratot, a fejed-választást engedélyezi Erdélyben. Az egyezséget nemzetk. botránytól félve titokban tartották (Montecuccoli hadjárata csak látszattámogatás ~ mellett), amíg Ali pasa új, törökbarát fejed-et talál. 1661. IX. 14: Apafi Mihály megválasztatása után ~ magára maradt. Seregével a hozzá hű Székelyföldre vonult, Nagyszöllősnél Kücsük Mehmed és Apafi Mihály seregeitől vereséget szenvedett, a lováról leesett, vsz. agyontaposták a csatában. - Író és tudós is volt. 1652/53: ~ érdeme volt az erdélyi törv-kv. (Approbatae Constitutiones) összeállítása. - M: Gilead Balsamuna. Az az Szt Dávid 150 Soltárinak... Táblája. Sárospatak, 1659. - Régi nagy emlékezetü Kemény Familia Genealogiája. Kolozsvár, 1701. - Önéletírása. Bp., 1959. - Utóda 1661. IX. 14: I. Apafi Mihály. 88

Századok 1883:401. (Márki Sándor: ~); 1887:271. (Pettkó Béla: ~ főkomornyiksága); 1891:479. (Domján István: ~ fejedségének tört. a besztercei ogy. után) - Szinnyei V:1430. - Tarczali Zombory Ida: Erdély pénz- és hadügyei Barcsay Ákos, ~ és Apafy Mihály fejed-ek idejében 1658-1690. Bp., 1906. - Persián Kálmán: ~ fejedsége. Kolozsvár, 1907. - R. Várkonyi Ágnes: Erdélyi változások. Bp., 1984.

Kemény (1880-ig Hartmann) János Lipót Lajos (Gyöngyös, Heves és Külső-Szolnok vm., 1855. máj. 26.-Bp., 1935. aug. 14., tem. n.): polgármester. - A gazd. akad-t Kassán, a jogot Bpen végezte. Egy ideig birtokán gazdálkodott, majd Gyöngyös város szolgálatában közgyám, békebíró, árvaszéki ülnök, tanácsnok s 1918. XI-i elmozdításáig polgármester. A Tanácsközt. alatt túszként kezelték. - M: A Hevesm. Gazd. Egyes. 75 é. tört. H.é.n. - Gyöngyösön 1891-94: a Közügyeink hetilap társszerk-je. 88

Heves m. sajtóbibliogr. 1972:67.(188.) - Gulyás XVII:111.

Kemény (Hartmann) János, Szt Józsefről nev., Piar (Szomód, Komárom vm., 1879. jan. 18.-Debrecen, 1937. okt. 16.): tanár. - 1898. VIII. 27: Vácott lépett a r-be, 1904. III. 31: ünn., örök fog-at tett, 1905. VII. 3: pappá szent., Kolozsvárott lat-ném. szakos tanári okl-et szerzett. 1907: Tatán, 1910: Léván, 1912: Veszprémben, 1915: Máramarosszigeten, 1921: Nagykanizsán, 1932: Debrecenben gimn. tanár. - M: Tompa Mihály mint elégiaköltő. Tata, 1906. - Ünnepnapok. Imádd az Istent, szeresd a hazát. Imák és elmélkedések. Gyöngyös, 1929.

Kalmár 1907:196; 1910:122. - MTC 1918:397. - Barthos-Csetri 1923:155. - Barthos-Csetri-Luttor 1930/31:146. - Jámbor 1936:99. - Koltai 1998:187.

Kemény József, magyargyerőmonostori, gr. (Aranyosgerend, Hunyad vm., 1795. szept. 11.-Aranyosgerend, 1855. szept. 12.): politikus, történetbúvár. - 1827: Nagyszebenben kincstári titkár, de hamarosan lemondott. 1831: Alsó-Fehér vm. követe az erdélyi ogy-en. 1846: a konzervatív pártba lépett át, később Bécsbe hívták. 1846 u. Erdély tört-ének kutatására szentelte magát. 1831. II. 17: a MTA l., 1844. XII. 24: tb. tagja, 1847: a bécsi tud. akad. tagja lett. Szenvedélyesen gyűjtötte a régiségeket és a kz-os emlékeket. Sok forrásmunkát tett közzé és sok cikket írt. 1588-ig megírta az erdélyi ppség tört-ét is. Az Erdélyi Múz. Egylet szervezésének kezdetén gazdag gyűjt-ét fölajánlotta a múz. céljaira. - Fm: Notitia historico-diplomatica archivi et literalium capituli Albensis Transsilvaniae. Szeben, 1836. - Erdélyország Történetei Tára. Kolozsvár, 1837. - Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens. Klausenburg, 1839. T. E.

Szinnyei V:1435. - MTA tagjai 1975:140.

Kemény László (*Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1901): festő. - A bpi Képzőműv. Főisk-n Csók István tanítványa, majd 4 évig. tanársegédje. Az Új Művészek Egyesületének egyik alapítója. 1930-tól szerepelt kiáll-okon, képeit a M. Nemz. Galéria őrzi. Számos templomi képet festett, 1967: kivándorolt az USA-ba, a Külf. M. Műv. Világszöv. tagja. T.E.

Gyimesy Kásás-Könnyű 1977:78. - Seregélyi 1988:301.

Kemény Lujza, RSCJ (Temesvár, Temes vm., 1899. márc. 17.-Pressbaum, Bécs mellett, Au., 1973. máj. 25.): szerzetesnő. - Gimn. éretts. után lat-gör. szakos tanári okl-et szerzett. Bloemendalban (Holl.) 1921. IX. 25: lépett a →Szent Szív Társaságba. Uo. 1924. V. 10: tette első, Rómában 1930. II. 11: örök fog-át. 1924: a →Sophianum gimn. tanára. 1930: Rómában a Trinità dei Montin a növ-ek felügyelője. 1934: a Sophianum, 1935: a →Philippineum gimn. tanára. 1938: Párizsban lat-gör-ném. órákat adott. 1955: Pressbaumban, 1958: Riedenburgban gimn. tanár. 1959: Bécsben megbetegedett, megvakult, ezután Pressbaumban magánórákat adott. r.k.