🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kazinczy-kódex
következő 🡲

Kazinczy-kódex, 1521-1541: az óbudai klarisszák számára másolt, 101 levél terjedelmű, magyar nyelvű prédikáció-, legenda- és példagyűjtemény. - A →Tihanyi kódex és a →Horvát-kódex mellett a leggazdagabb a Szűz Máriának szentelt szövegekben (prédikáció Mária haláláról, példa a Máriával jegybe került magyar királyfiról, Szt Anna élete, prédikáció Mária nevének betűiről). →Elek legendája és a Mária haláláról szóló prédikáció a Tihanyi kódex szövegéhez igen közel áll, Barlám és Jozafát legendája kódexirodalmunk egyik kiemelkedő darabja. Fő forrásai →Temesvári Pelbárt prédikációi és a →Legenda aurea. A ~ a 17-18. sz: a pozsonyi klarisszák birtokában volt, →Jankovich Miklós gyűjteményének megvételével 1836: került a Nemz. Múz. tulajdonába. Toldy Ferenc nevezte el Kazinczy Ferencről. Jelzete az OSZK-ban MNY. 11.  - Kiadásai: ~. Kiad. Volf György. Bp., 1877. (Nyelvemléktár 6.) M.E.

Szilády 1880. - Nyilasi 1902.


Kazinczy-kódex: 101 levél terjedelmű, magyar nyelvű prédikáció-, legenda- és példagyűjtemény. 1521–41: másolták az óbudai klarisszák számára. – A →Tihanyi-kódex és a →Horvát-kódex mellett a leggazdagabb a Szűz Máriának szentelt szövegekben (prédikáció Mária haláláról, példa a Máriával jegybe került m. királyfiról, Szt Anna élete, prédikáció Mária nevének betűiről). →Elek legendája és a Mária haláláról szóló prédikáció a Tihanyi kódex szövegéhez igen közel áll, →Barlám és Jozafát legendája kódexirodalmunk egyik kiemelkedő darabja. Fő forrásai →Temesvári Pelbárt prédikációi és a →Legenda aurea. – A kódex a 17–18. sz: a pozsonyi klarisszák birtokában volt, Jankovich Miklós gyűjt-ének megvételével 1836: került a Nemz. Múz. tulajdonába. Toldy Ferenc nevezte el Kazinczy Ferencről. Jelzete az OSZK-ban MNY. 11. – Kiadásai: ~. Kiad. Volf György, Bp., 1877. (Nyelvemléktár 6.) M. E.

Szilády 1880. – Nyilasi 1902.