🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Karthauzi Névtelen
következő 🡲

Karthauzi Névtelen: ismeretlen magyar karthauzi szerzetes a 16. sz. elején, az →Érdy-kódex szerzője. - Vsz. a lövöldi remeteségben élt. Látva, hogy a környező népek mind rendelkeznek bibliafordítással, s mert „forrong és szinte egész Európát megrontja a hitszegés és a veszedelmes lutheri eretnekség, mely legújabban, ó jaj, a kiválasztott magyar nép elpusztítására és elveszítésére tört... újfajta írási, kifejezési és tanítási módszerrel elismert egyházdoktorok műveiből és a Szentírás legtisztább forrásából merítve, keveset ugyan, de hiteles szövegeket ültettem át latinból a mi népnyelvünkre. Szóról szóra az episztolákat és evangéliumokat az év összes vasárnapjára és a szentek ünnepeire magyarázatokkal, példákkal és nagyon hasznos tanulságokkal vagy példázatokkal a mindkét nem beli egyszerűbb testvérek és a latinban kevésbé jártas ifjak számára.” Az irodtört. Érdy-kódex néven tartja számon munkáját, melyet 1527. XI. 23: Szt Kelemen napján fejezett be. - Beszédeinek egyik forrása →Temesvári Pelbárt Pomerium de Tempore beszédgyűjteménye. Pelbárt kissé száraz, személytelen, kiszámítottan szabályos beszédei a ~ kezében élvezetes olvasmánnyá, közvetlen hitélménnyé váltak a válogatás, átszerkesztés, egyszerűsítés, fordítás által. Másik forrása egy vsz. már m. nyelvű domonkos posztillás-kv., mely a 15. sz. Guillelmus Parisiensis népszerű episztola- és evang-magyarázatain alapult. Az evang. posztilláknak s a perikópákat bev. soroknak ez lehetett a forrása. - Legendafordításainak egy részét megtaláljuk más kódexekben, néha jobb változatban is. Közös forrásaik a Legenda aurea és a Catalogus Sanctorum a 13/14. sz. fordulójáról. A ~ nyújtja viszont a leggazdagabb, legsokszínűbb legendáriumot, bőven fölhasználva r-i forrásokat is. A m. szentekről szóló legendái egyedülállóak, és a m. nyelvű tört-írás kezdeteinek is tekinthetők. Példái közül az Exemplum mirabile, a paradicsomban járt ifjú mesés tört-e a legnevezetesebb. - A ~ nemcsak a m. nyelvű tört-írás, hanem a novellaműfaj meghonosítója is. M.E.

M. szentek régi legendái egy névtelen carthausitól. Az eredeti codexből bev. és nyelvjegyz. közölte Toldy Ferenc. Pest, 1859. - A Néma barát megszólal. Válogatás a ~ beszédeiből. Vál., s.a.r., jegyzetelte Madas Edit. Bp., 1985. (Magyar hírmondó)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.