Magyar Katolikus Lexikon > K > Karánsebes


Karánsebes, v. Krassó-Szörény vm. (Caranșebes, Ro.): 1. vár és város a Temes jobb partján, a Sebes-patak torkolatánál. 1290: Karansebus, 1325 k. Castrum Sebes, kir. várként építették, a szörényi bánsághoz, majd annak megszűnte után Temes vm-hez tartozott. 1376: Karan, 1397: ker. székhelye. A 15. sz: keresk. közp-tá fejlődött, 1457: város. 1509: a tör. eredménytelenül ostromolta. 1541: Buda elfoglalásakor I. (Nagy) Szulejmán (ur. 1520-66) Erdéllyel a csecsemő János Zsigmondnak (ur. 1556-71) adta. Temesvár 1552. VII. 27-i tör. bevétele után a sp. Aldana és katonái megszöktek Lippáról, VIII. 6: Ahmed pasa elfoglalta ~t, ezzel Zaránd vm. s a Temesköz várai a törököké lettek, akik Temesvár központtal megszervezték a II. hazai →vilájetet. 1554. IV: a tör. Lugossal együtt átadta Petrovics Péternek, ezután az Erdélyi Fejedséghez tartozó határvár(os). 1658. IX: Barcsay Ákos fejed. (ur. 1658-60) Lugos várával átadta a tör-nek, az 1690/95: háborúkban majdnem teljesen tönkrement, alig maradt nyoma. A háborúk befejeztével az oláhok beözönlésének egyik állomáshelye, a Határőrvidék létrehozása után 1699: a temesi bánsághoz, 1751-1849: a Határőrvidék oláh bánsági ezred székhelyeként katonai közig. alá tartozott. 1844. VIII. 13: elkészült a Temes folyón a vashengerív-híd. 1849. IV. 17: Bem csapatai elfoglalták a császáriaktól, VIII. 19: Dessewffy Arisztid tábornok a IX. hadtest kb. 8 ezer katonájával letette a fegyvert a cs-iak előtt. - 1860-81: Krassó vm-vel való egyesítéséig Szörény vm., majd a ~i járás székhelye. 1878. V. 20: megnyitották a Temesvár-~-Orsova vasútvonalat, mellyel összeköttetés jött létre Havasalfölddel. 1918. XI-1919: néhány hónapig szerb csapatok szállták meg, a →trianoni béke Ro-nak juttatta.- 2. esperesség a v. csanádi egyhm-ben. Plébániái 1900: Bozovics, Eibenthal, Mehádia, Nándorhegy, Orsova, Ruszkabánya, Temesszlatina, Weidenthal, Wolfsberg. - 3. plébánia. 1332: már létezett. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit-ra sztelték. A törökök után 1723: alapították újra. Mai Szeplőtelen fogantatás tp-át 1733: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném., m., cseh, ol. - Pol. okokból üldözött lelkészei: 1945. I: Deschu Fidél kp-t (1917-86) a bánáti ném-ekkel együtt or. munkatáborba hurcolták, 1949: tért haza. 1951. VIII: Schütz Balázs (1890-1962) esp-t elhurcolták, mint vatikáni kémet ítélték el; 10 é börtön u. a baragani pusztába száműzték, ahonnan súlyos betegen szabadult. - Népessége: 1890: 964 házban 5464 lakos (379 m., 1915 ném., 2981 oláh), 1910: 1406 házban 7999 lakos. - Kat. sajtója: 1886-1918: Foia Diecesana (g.k.). - 1907: áll. főgimn. m. tannyelvvel, az első éretts-t 1908: tartották. 1914: 16 tanár 292 tanulót okt. Bá.B.-88

1. Iványi István: Vidékünk története 1571-1678, kül. tek. Lugos, ~, Lippa tört-ére. Temesvár, 1875. (Klny. Temesi Lpk.) - Csánki II:18. - Kiss-Sziklay II:919. - Gerecze II:462. - Hóman-Szekfű V:62. (mutató) - Gerő 1955:400. - Györffy III:469. - Csorba 1985:106. - Kiss 1987:294. - Erdély tört. I:435. - 2-4. - Schem. Csan. 1900:69. - EH II:113. - Mészáros 1988:197. - Hetényi Varga II:191, 291.