Magyar Katolikus Lexikon > K > Kapuvár


Kapuvár, Győr-Moson-Sopron m.: az 1923: hozzácsatolt Garta közs-gel 1969: város. - 1. vár. Az Árpád-kor elején épülhetett határvárként. 1162: említik először, 1291: kir. vár. 1387: Zsigmond kir. a Kanizsaiaknak adta, majd a Nádasdy és az Esterházy család birtokolta. A török korban végvár volt, 1594: és 1618: rövid időre elfoglalták. 1616-34: ev-ok is laktak ~ott, lelkészük volt, a várkápolnát használták. 1683: egy török csapat sikertelenül ostromolta ~t. A Rákóczi-szabharcban többször cserélt gazdát. 1705: a kurucok bevették. 1709: Esterházy Antal leromboltatta. 1750 k. a régi épület fölhasználásával kastély épült. Négyszög alaprajzú épület volt, középen toronnyal, melyet négy sarokbástyás védőfal övezett. - 1749. III. 19: ~ott kereszteltek kb. 7 é. korában egy István nevű fiút, akit a környék később Hany Istókként ismert, alakjához sok monda kapcsolódik. - 2. esperesség a győri egyhm-ben. Plébániái: Agyagosszergény, Babót, Cirák, Csapod, Dénesfa, Himód, Hövej, ~-Garta, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Veszkény, Vitnyéd. - 3. plébánia. Babót filiájából 1680 k. alapították. Első misézőhelye a várkápolna. Szt Anna tiszt-re 1680: fa-, 1718: (kis) kőtemplomot szteltek. 1808: ezt lebontották, új, klasszicista tp-ot építettek. 1884: 2 mellékhajóval, 3 kupolával bőv., a Kis-Rábamellék legnagyobb tp-a. Harangjait: 1922: 53 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban, 1929: 112 cm átm. Walser Ferenc Bpen, 1964: 92,5 és 75,5 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson öntötte. Org-ját (2/23 m/r) 1907: az →Országh gyár építette, 1989: Kiss István átépítette. Kegyura 1880: Esterházy Miklós hg. - Filiái 2000: Öntésmajor (1982: kis tp-ot építettek), Tőzeggyár (a misézőhely tanteremből Nagyboldogasszony kpnát alakítottak). - Plébánosai: 1646-49: Vitnyédi Ferenc, 1659: Görgei Ferenc, 1675 k. Gyöngyösi Tamás, 1679: Korvancsics István, 1685: Szádváry Lőrinc, 1692: Andor István, 1698: Matalics György, 1703: Szabady János, 1711: Szandány István, 1727: Orosz Mátyás, 1744: Szerencse Mihály, 1761: Gódány István, 1780: Tolnay Ferenc, 1833: Szalontai György, 1849: Hajós János, 1853: Zerpák Antal, 1856: Thyry Mihály, 1878: Dominkovics Sándor, 1893: Németh János, 1927: Várkonyi Jenő, 1951: Rákosi Elek, 1969: Nedesovszky János, 1979: Zsebedics József. - Lakói 1840: 3546 r.k., 8 ev., 26 izr., össz. 3580; 1910: 6155 r.k., 2 g.k., 109 ev., 21 ref., 394 izr., össz. 6681; 1940: 9557 r.k., 6 g.k., 3 g.kel., 118 ev., 48 ref., 438 izr. (1945-ig isk-juk és zsinagógájuk volt, amit a kommunisták romboltak le), 3 egyéb vall., össz. 10.173; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 53 ffit, 26 nőt; 1995: 8000 r.k., össz. 9000. - 1900 e. telepedtek le ~ott a →Szatmári Irgalmas Nővérek, s a pléb. isk-ból önállósult fiúisk. mellett leányisk-t és óv-t nyitottak. 1948: 31 tanerős r.k. ált. isk-jában 1169 tanuló. 1992: nyílt meg a Páli Szt Vince Kat. Ált. Isk. - Kat. sajtója: 1903: Magyar Diák. - Az Assisi Szt Ferenc rezidenciát 1941: alapították, a mariánus prov-hoz tartozott. ~-Házhelyen 1991: Sarlós Boldogasszony tp. épült. - A kórházban a két vh. között apácák vállaltak munkát, kápolnájukat Jézus Szíve tiszt-ére szent. 1998: kárpótlás alapján a kórházban ökumenikus kápolnát alakítottak ki. Bá.B.-Zsebedics József-**

Patay 1982. - Kiss 1984:193. - Vártúrák II:71. - 3. Schem. SM 1949:54. - Búzás kz. 350. - Gimes Endre: ~ útikalauz. Bp., 1972. - MKH 1995:823.