Magyar Katolikus Lexikon > K > Kalotaszegi Köztársaság


Kalotaszegi Köztársaság: az erdélyi magyarok kísérlete a →wilsoni békepontok megvalósítására. - 1918. XII. 1-2: a gyulafehérvári oláh népgyűlés egyoldalúan kimondta Erdély Ro-val való egyesülését. A m. nyelvű →oktobrista sajtó álhírekkel, az antant ígéretek ismételgetésével bizonytalanságot és tájékozatlanságot teremtett. Hirdették: a megszállás nem tart sokáig, a békekonferencia igazságot tesz, stb. Sztánán (Kolozs vm.) a wilsoni önrendelkezési ígéret jegyében →Kós Károly és társai szervezkedni kezdtek, Bánffyhunyadon bejelentették a ~ megalakítását. Ez az államalakulat Kalotaszeg lakosságát (kb. 40 ezer lélek) jelentette. Eln-nek Albrecht Lajos bánffyhunyadi ügyvédet (a későbbi M. Néppárt vez-jét) választották meg. Grandpierre Emil főispán, Kertész Jenő és Papp József ügyvéd, Menyhárt Gáspár egy. tanár, br. Jósika Lajos földbirtokos és Jordáky Lajos nyomdász összetételű küldöttség Nagyszebenben fölkereste az oláh Kormányzótanácsot (Consiliul Dirigent). Azt javasolták: a közigazg. Erdély m. ter-én m., az oláhon oláh, a vegyeslakosságú ter-en vegyes legyen. Az antant támogatta Kormányzótanács hallani sem akart javaslatukról. A Kolozsvárra visszatért küldöttség Apáthy Istvánt, K-Mo. főkormánybiztosát (akinek a békeszerződés aláírásáig v. visszahívásáig a m. államot kellett volna képviselnie) börtönben találta. - A wilsoni ígéretekbe fulladt ~ zászlóját, pénznemét és bélyegét Kós Károly tervezte. Dom.L.

Mikó 1941:15. - Kós Károly: „Kőből, fából házat ... igéből várat” Bp., 1983:273. (Sas Péter: Kilenc évtized) - Kiáltó szó. Bp., 1989:49. (Csatári Dániel: Erdély vigyázása)