Magyar Katolikus Lexikon > K > Kőrösfői-Kriesch


Kőrösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. okt. 29.-Bp., 1920. jún. 16.): festő, iparművész. - 1880: a Mintarajz-iskolában →Székely Bertalan és →Lotz Károly tanítványa. 1886: a Műcsarnokban állított ki először. 1889: Münchenben Liezen-Mayer Sándornál, 1890-91: Velencében Eugen von Blaasnál tanult. 1891/92: Fraknói-ösztöndíjas Rómában. 1914: az Iparműv. Isk. tanára. - Első alkotásai (A boroszlói békekötés, II. Rákóczi György halála, Tordai ogy.) nagyméretű tört. tárgyú festmények. →Szoldatits Ferenc nazarénus festőnél tett római látogatása lelkiségének irányát életreszólóan meghatározta. Hazatérve Diósdon települt le, ahol az 1890-es évek végére kis művésztelep szerveződött körülötte. Itt ismerkedett meg Tolsztoj eszméivel és a m. népmondák, népmesék világával, melyek a népműv-tel és a népi életformával együtt műv-ének mindvégig éltető forrásai maradtak. 1901: a társaság egy része ~ral Gödöllőre költözött. A művésztelep működését az ang. preraffaelita mozg. hatására a fest., grafika és az iparműv. tervezés mellett a freskó- és üvegfest., mozaik, bútorművesség, bőrművesség és elsősorban a textilműv. műhelyszervezetben való művelése jellemezte. Alkotóinak élete nem pusztán a m. népműv. formavilágát a szecesszió szellemiségével szintetizáló művészi kézművesség, hanem egy szeretetben fogant közösség műalkotásokat, tárgyakat teremtő élete volt. - ~ életművét portrék, vallásos témájú képek és monumentális falképei teszik teljessé. A kalotaszegi népműv. elemeit fölhasználva igyekezett m. stílust teremteni. 1902: az Országház falképein az akadémikus isk. hatása érvényesül, a későbbi munkák a preraffaeliták szellemi rokonságát mutatják (1907: Zeneakad., freskók). Egyh. megbízásai 1910-14: a zebegényi plébtp-ban a kifestés tervezése és részben kivitelezése, 1916: a váci Örökimádás-kpna díszítőfestése, a temesvári szeminárium dísztermének freskósorozata, Nagy Sándorral együtt 1918: a bpi Egyetemi tp. kis oratóriumának Jó Pásztor-üvegablaka. **

Keserű Ilona: ~. Bp., 1977. - Gellér Katalin-Keserű Ilona: A gödöllői művésztelep. Bp., 1987:112.