Magyar Katolikus Lexikon > K > Küküllővár


Küküllővár, Kockelburg, v. Kis-Küküllő vm. (Cetatea de Baltă, Ro.): 1. vár. Királyi várként 1177 k. épült mocsaras völgyben a Küküllő mentén. A 16. sz: elpusztult. A mai várszerű kastély 1769: a falu másik oldalán, dombon épült. - 2. plébánia a v. erdélyi egyhm. küküllői főesp. ker-ében. 1177: Cuculiense castrum. 1332: már pléb. Első, vsz. 3 hajós tp-a 1100 e. épült. Egy Párizsban őrzött kz. szerint 1241. IV. 3: ~ban 30 ezer ember esett a tatárok áldozatául. A tatárdúlás után a torony megtartásával új hajót és szentélyt építettek; a toronyra lángok közé egy tatár fejet festettek, mely a 20. sz. elején került elő a mész alól. A külső falakat 4-4 támpillér erősíti. A 15. sz: 8/3 oldalú gótikus szentélyt építettek. A tp. 1550 u. a ref-oké lett, 1622: Bethlen István javíttatta, a szentélyt elfalazták, s csak a hajót használták. A pléb-t 1738: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1764: építették, tornya a 11. sz. tp-é. Anyakönyvei 1819-től. Kegyura 1880: Bethlen Kamill gr. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Alsóbajom, Alsókápolna, Bethlenszentmiklós, Boldogfalva, Elekes, Felsőkarácsonfalva, Felsőtatárlaka, Gombostelke, Kincses, Küküllőfajsz, Magyarherepe, Magyarsülye, Magyarszentbenedek, Nagymedvés, Szásznagyvesszős, Szászvölgy, Zsidve, a kurzívan szedettek a reformáció előtt pléb-k voltak. - Lakói 1910: 233 r.k., 7658 g.k., össz. 17.079 (17 filiával). **

Fügedi 1977:159. - Györffy III:557. - Erdély tört. I:223. - Varjú 1932:84. - Vártúrák III:448. - Gerecze II:421. - Schem. Trans. 1913:175. - Léstyán 2000. II:315.