Magyar Katolikus Lexikon > K > Küküllő vármegye


Küküllő vármegye, 11. sz.-1876: a Maros és a Nagy-Küküllő folyó közötti közigazgatási terület Erdélyben. - É-on Torda vm. és Maros szék, K-en Maros szék és Udvarhely szék, D-en Felső-Fehér vm., Segesvár szék, Medgyes szék és Nagysink szék, Ny-on Alsó-Fehér vm. határolta. Kistájai: Küküllők dombsága, Küküllőközi dombság, Nagy-Küküllő völgye. - Vidékének elfoglalása a 10. sz: történhetett, ekkor az Árpádoké, a 10. sz. 2. felében a Gyulák birtokolták, akik a családtagok részére külön egységekre osztották. A Nagy-Küküllő forgalmas átkelőinél állandó jellegű szálláshelyeket építettek. Gyula leverése (1003) után a vidék közp-ja Küküllővár, melynek fönntartására I. (Szt) István (ur. nagyfejed. 997-1000, kir. 1000-38) népeket, ill. falvakat rendelt. Küküllő várat és tartozékát, Bodon falut 1177, ispánját egy bűnügy bírájaként 1214: említették először, a méltóságnévsorban nem szerepelt, vsz. az erdélyi vajda alárendeltje volt, ~ kk. szervezete átmenet a vm. és a kir. uradalomból szervezett vm. (pl. →Pozsega vármegye) között. Korai határai megegyeztek a 11. sz: kialakított küküllei esperességével: É-on Nyárádtőtől a Maroson Radnótig, Kincsétől DNy-ra a vízválasztón Péterfalváig, ahonnan Sárdig a Nagy-Küküllő folyó volt a határ. 1263-64 k. István ifjabb kir. a kolozsmonostori apátságtól elvette az Ebesfalva és Segesvár közötti uradalmat (Holdvilág, Pród, Nagyszőlős), és a szászoknak adta, akik az 1330-as években bekebelezték Báznát, Kőröst és Bogácsot. 1241: a →tatárdúláskor a Küküllővárba menekült sok ezer lakost a mongolok megölték, ~ elnéptelenedett, pl. az 1252: eladott Szacsal földön 3 falu maradt. A szászok tömeges terjeszkedése ezen időszakban történt. Károly Róbert (ur. 1307-42) letörte Kán László erdélyi vajda (1297-1315) és fiai kiskirályságát, adományaival megváltoztatta a birtokviszonyokat, elősegítve a nemesi vm. létrejöttét, melynek első említése 1331, amikor ~ gyűlését az Újvárhoz tartozó Csávoson tartották. 1332: a →pápai tizedjegyzék a küküllei espség 39 településének 2325,5 márka tizedét tartalmazza (de a gazdagnak számító nagyküküllei dékánságét nem). Módos települései Dicsőszentmárton (150 márka), Ekemező (128? márka), Hosszúaszó (160 márka), Küküllővár (160 márka), Zsidve (160 márka). Ekkor ~ben a m-ok mellett szászok laktak. 1332/37: oláhoknak még nincs nyoma, beköltözésük a 14. sz. utolsó harmadában kezdődhetett. Két királyi vára (Küküllővár, Újvár) a 15. sz. közepén zálogként került földesúri birtokba, a 15. sz. végén ~ több mint 3300 házhelye adózott. ~ legnagyobb egyh. birtokosa az erdélyi kápt., mely magánosok adományaiból v. hagyományából gyarapodott, különösen a Küküllő-közön ill. ~ Ny-i részén: Bázna (egészében a kápt-é), Bolkács városban, Zsidve helységben, a Nádasdiak, Vízaknaiak, Bolyaiak némely birtokaiban részben zálogbirtokosként. -

A kk. küküllői espség esperesei: 1306-32: Johannes de genere Bogáthradvány (1308-22: kir. kancellárh.), 1335: Chama (budai prép.), 1358-83: Joannes, 1405-10: Ladislaus, 1454-69: Nicolaus Buda de Zelend, 1479: Petrus, 1493: Franciscus, 1496-1501: Petrus de Szatmár, 1519-25: Johannes de Erdeud, 1554-55: Franciscus Zengyeli. - Az erdélyi fejedség korában a m-ok ref., a szászok ev. hitre tértek, a r.k. egyh. újjászervezését a Habsburg uralom idején, a 18. sz: fejezték be. - A II. József (ur. 1780-90) ter. rendezésekor kialakított ~ 3 mezővárosában (Ebesfalva 498 házban, 716 családban 3332 fő; Küküllővár 146 házban 171 családban 846 fő; Szereda 53 ház, 63 család, 328 fő) és 246 faluja 21.790 háza 24.774 családjában 119.711 fő élt. - A Medgyes székhez tartozott Szászbogács és Kőrös s a részben Szeben székhez tartozott Balkács és Zsidve a józsefi közigazg. rendezés fölszámolása után 1790-1848: valamikor a 26,82 mf˛-nyi ~ hatósága alá került. - A Bach-korszak területi rendezéseikor 1850: és 1857: ~t megosztották, zöme a gyulafehérvári katonai ker. küküllővári alkörzetéhez került, a →provizórium idején visszaállították az 1850 e. állapotokat. Az 1876:33. tc. (→vármegyerendezés) ~t fölosztotta. Oláhhidegkút és Oláhandrásfalva közs-et →Udvarhely vármegyéhez csatolta. ~ többi községeiből és →Medgyes szék Nagy-Küküllő jobbparti ter-eiből megalkották →Kis-Küküllő vármegyét, →Nagysink szék, →Kőhalom szék (Daróc és a Felső-Fehér vm-vel közös Zsombor falu kivételével, melyet Udvarhely vm-hez csatoltak), →Újegyház szék, →Segesvár szék (az Udvarhely vm-hez csatolt Bene és Erked közs. kivételével) ter-éből →Nagy-Küküllő vármegyét. - Népessége 1869: 4236 (4,5%) r.k., 34.949 (36,8%) g.k., 16.024 (16,9%) ref., 14.312 (15,1%) ev., 3925 (4,1%) unit., 19.574 (20,6%) g.kel., 1254 (1,3%) izr., 621 (0,7%) egyéb vall., össz. 94.895 fő; Varga E. Árpád becslése szerint 22.957 (24,2%) m., 15.253 (16,1%) ném., 50.945 (53,7%) oláh, 5740 (6,0%) egyéb anyanyelvű; 1880 (Varga E. Árpád átszámításában): 22.488 (25,8%) m., 14.112 (16,2%) ném., 44.750 (51,4%) oláh, 5690 (6,6%) egyéb anyanyelvű (m., ném., tót, oláh, ruszin, horvát, szerb, egyéb nemzetiségű; 3978 (4,6%) r.k., 31.730 (36,4%) g.k., 15.759 (18,1%) ref., 13.308 (15,3%) ev., 3972 (4,6%) unit., 16.715 (19,2%) g.kel., 1239 (1,4%) izr., 359 (0,4%) egyéb vall. 88

Memoria Trans. 1843:LVII. - Csánki V:839. - Edelényi 1928:701. - Danyi-Dávid 1960:76. - Vofkori 1996:71. - Varga E. 2000:14.