Magyar Katolikus Lexikon > K > Kétly


Kétly László, 1897-től csurgói, 1913-tól br. (Bp., 1873. máj. 27.-Bp., 1936. szept. 4.): orvos, egyetemi tanár. - Bpen tanult, medikus korában az egy. élettani- és kórbonctani int-ében dolgozott, 1895: orvosdr-rá avatták. Strassburgban belgyógyászatot, élet- és kórvegytant, Párizsban idegkórtant tanult, majd Berlinben képezte tovább magát. Hazatérve a II. sz. klinikán vez. tanárs., 1903: adjunktus, 1904: „a belgyógyászati diagnosztika és vizsgálati módszerek” tárgykör mtanára, 1910: c. rk., 1912. V. 2: ny. rk. tanár, s az I. sz. belklinika vez-je, 1914. III. 30: egy. ny. r. tanár. Az I. vh. idején a Ludovika Akad. kórházának vez-je. 1919. IV: állásából fölfüggesztették, ősszel klinikáját újjá kellett szerveznie. 1922: a II. sz. belklinika ig-ja. 1927-29: az orvosi kar dékánja. 1930: a SZIA IV. o. tagja. - M: M. orvosi vademecum. 1-2. köt. Szerk. Nékám Lajossal. Bp., 1902. - A belgyógyászati diagnosztika és vizsgáló módszerek kézikv-e. 1. köt. Uo., 1914. - Az ileus klinikája. Uo., 1928. (Klny. Orvosképzés 3/4. sz.) T.E.

SZIA tagajánl 1930:21. - Nemz. Újs. 1936. IX. 5. Arck. - Győry 1936:826. - Orvosi Hetilap 1936:37. sz. (Schaffler József: ~) - MÉL I:912. - Gulyás XVI:448.