🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kálmány
következő 🡲

Kálmány Lajos, Kálmán (Szeged, Csongrád vm., 1852. máj. 3.-Szeged, 1919. dec. 5.): plébános, néprajzos. - A szegedi és a temesvári piar. gimn-ban, majd a papnevelőben tanult, 1875. VII. 24: pappá szent. Pécskán kp., ahol szóbeli néphagyományokat kezdett gyűjteni. 1877: Csanádapácán, 1878: Battonyán kp., nyelvi hagyományokat gyűjtött. 1878 őszén betegen hazatért, 1 hónapig Szeged-Rókuson kp.; az árvízig lejegyezte a szegedi népköltést. 1879. III. 12: az árvíz tönkretette kvtárát. Szajánban, 1880: Törökbecsén kp., ahol följelentették Bonnaz Sándor pp-nél, hogy gyermekjátékokat, versikéket és mondókákat gyűjt, melyek között sikamlósak is vannak. 1881: Apátfalván, 1882: Szőregen, 1885: Palotán, 1886: Kovácsházán, Csókán (Torontál vm.) kp., ahol →Ipolyi Arnold és Abafi Lajos jegyzeteket írt kz-os népköltési gyűjt-ébe. 1891: Magyarszentmártonban, 1892: Németeleméren kp., 1894. V. 1: Csanádpalotán h. plnos. 1910. XI. 15: Szegeden nyugdíjban. - Összeférhetetlen, a parasztokhoz húzó természete miatt gyakran összeütközött fölötteseivel. Újabb és újabb pléb-kra helyezték, így megismerte a szeged környéki és a bánáti m. kat. falvak életét. Pótolhatatlan értékű szellemi néprajzi anyagot mentett meg a 19. sz. Alföld még hagyományos világából. Az addig túlnyomórészt tündérmesét, régies balladát és lírai dalt figyelő népköltési gyűjtést számos új műfajra kiterjesztve gazdagította (történeti és katonaénekek, betyárballadák, hiedelemtörténetek, helyi és vallásos mondák stb.). Az Erdélyre tekintő kutatás érdeklődését az Alföld felé irányította. Kz-os hagyatéka a M. Népr. Múz-ban, levelezése a szegedi Somogyi Kvtárban. - M: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból. 1-2. köt. Arad, 1877-78. - Szeged népe. 1-3. köt. Uo., 1881-91. - Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Bp., 1885. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XII:9.) - Mythologiai nyomok a m. nép nyelvében és szokásaiban. A hold nyelvhagyományainkban. Uo., 1887. (Uaz XIV:5.) (ném-ül: Ethnol. Mitteilungen) - Gyermekijesztők és rablók nyelvhagyományainkban. Uo., 1893. (Klny. Ethnogr.) - A csillagok nyelvhagyományainkban. Szeged, 1893. - Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Uo., 1893. (ném-ül is Ethnol. Mitteilungen) - Hagyományok. I. Mesék és rokonneműek. Gyűjt. és jegyz. Vác, 1914. - Hagyományok. II. Borbély Mihály mondása után leírta és jegyz. Szeged, 1914. - Ipolyi Arnold népmesegyűjt-e. Szerk. Bp., 1914. (M. népkölt. gyűjt. 13.) - Hagyományok. 1-2. köt. Szerk. Ortutay Gyula. Uo., 1952-54. - Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Gyűjtötte. S.a.r. Katona Imre. Újvidék, 1976. - Álnevei és betűjele: Szegedi Kálmán (Szegedi Híradó, 1875-); Szőregi (M. Nyelvőr, 1875); Szögény Pali (Szegedi Napló, 1883); Figyelő (Szegedi Híradó, 1886); Szegedi (Szegedi Napló, 1889); K.L. (Ethn., 1912); Csurcsics Iván (Torontáli Közl., 1893); Borbély Károly (Ethnogr., 1912); Kálmán Lajos családi nevét csupán a Szegedi Híradóban 1883. IV-V: írott cikkei alá írta. 88

Schem. Csan. 1893:256; 1916:168. (s.v. Kálmán L.) - Pallas X:63. - Szinnyei V:869. - Szegedi Napló 1919. XII. 7. (Móra Ferenc: ~) - Ethn. 1919:94. (Móra Ferenc: ~ halála) - Irodt. 1920:37. - Móra Ferenc: A szegedi tulipános láda. Bp., 1936. (Az utolsó m. sámán) - Kelet Népe 1939:261. (Zolnay László: Emlékezés ~ra) - Puszták Népe 1947:112. (Péter László: ~ harcai) - Délvidéki Hírl. 1949. X. 23-X. 29. (Takáts Tibor: ~ élete nyomában) - Gulyás 1956:576. - MIL I:576. Arck. - MÉL I:845; III:885. - Tóth Ferenc: ~ nyomában. Újvidék, 1975. - MNL II:730. Arck.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.