Magyar Katolikus Lexikon > K > Kállay


Kállay Béni, nagykállói (Pest, 1839. dec. 22.-Bécs, 1903. júl. 13.): császári és királyi közös pénzügyminiszter. - Magánnevelők (pl. Táncsics Mihály) tanították Pesten. Diplomáciai pályára készült, nyelvi és tört. előadásokat hallg. Az ang., fr., ném. nyelvek mellett beszélte a szerbet, oroszt, újgörögöt. 1865-től Vámbéry Ármintól tanulta a törököt. K-en s a Balkánon utazgatott, Belgrádban 1868: ügyvivő, 1869. III. 2-1875. V. 16: Au-Mo. belgrádi főkonzulja. 1875. VIII. 7-1878. VI. 30: ogy. képviselő a →Jobboldali Ellenzék (Sennyey-párt) konzervatív programjával. Fokozatosan eltávolodott pártjától, és a közös külügyet 1871-től irányító Andrássy Gyula gr. Bosznia-Hercegovinába, 1876: Isztambulba küldte, hogy a Portától megegyezés iránt érdeklődjön. 1878 őszén a berlini kongresszust követő kelet-ruméliai nemzetk. biz-ban Au-Mo. balkáni érdekeit képviselte. Andrássy ajánlatára 1879. IX. 20: a közös külügymin. 4. rangosztálya, 1880. XII. 1-1882. VI. 4: 3. rangosztálya osztályfőn-e, 1881. IV. 16: v.b.t.t., 1881. X. 12-XI. 20: a közös külügymin. vez-je, 1882. VI. 4-1903. VII. 13: közös pénzügymin. A megszállás után a Pénzügymin. felügyelete alá került Bosznia-Hercegovina kormányzója. Megkísérelte a hagyományos társadalmú, eltérő népű, tudatú, műveltségű tart-t egy nemz. közösséggé alakítani. Kormányzósága alatt vasútvonalak épültek, hitelint-eket, nagyipari üzemeket létesítettek, jelentős lett a bányászat és erdőgazd., állattenyésztés; mentő- és egészségügyi hálózatot hozott létre, 1894: Szarajevóban megnyitották az első kórházat, 1888: tart. múz-ot, tud. kutató-közp-ot alapított, lat. és cirillbetűs segélyezett irod. lapot adott ki a bosnyák tört., földr., néprajzi kutatási eredmények népszerűsítésére. Vallotta Mo. összekötő szerepét Ny és K között, elutasította az erőszakos elnemzetlenítő pol-t. - 1878. VI. 14: az MTA l., 1888. V. 4: r., 1890. V. 8: tb. tagja, a bécsi Tud. Akad. tb. tagja. - M: A szabadságról. Írta John Stuart Mill. Ford. és előszó. Pest, 1867. - A szerbek tört. 1780-1815. 1. köt. Bp., 1877. (ném-ül: Die Geschichte der Serben 1780-1815. Ford. Henrik Schwiker. Wien-Leipzig, 1878; szerbül: Isztoria Szerba. Újvidék, 1885) - Oroszo. keleti törekvései. Tört. vázlat. Bp., 1878. (ném-ül: Die Orientpolitik Russlands. Ford. Henrik Schwiker. H.n., 1878; 2. kiad. Uo., 1879) - Galátea. Dr. 5 fv. Írta Sz. N. Vasiliadis. Újgör-ből ford. Bp., 1878. (2. kiad. Uo., 1895) (Olcsó kvtár 128/129) - Olcsó vidéki vasutak Mo-on. Uo., 1881. - Mo. a kelet és a nyugot határán. Akad. székfoglaló. Uo., 1883. (MTA évkv-ei VII. I.) - A mohamedánság helyzete Boszniában. Uo., 1900. (ném-ül: Die Lage der Mohammedaner in Bosnien. Wien, 1900) - A szerb felkelés tört. 1807-1810. 1-2. köt. Hátrahagyott kz-aiból kiadta Thallóczy Lajos. Uo., 1909. (ném-ül: Die Geschichte der serbischen Aufstandes. Ford. S. Beigel. Leipzig, 1910) - K. B. kiadatlan emlékirata Bosznia annexiójáról. Kiad. Wertheimer Ede. Uo., 1914. - William Pitt. Írta Th. Macaulay. Ford. Uo., 1914. (Olcsó kvtár 1729-31.) - Szerk. 1875. VI. 15-1878. XII. 31: a Kelet Népe c. lapot mint lapvezér. La.S.

Szinnyei V:839. - Akad. Értes. 1909:254. (Thallóczy Lajos: ~ emlékezete) - Bölöny 1992:463. (*dec. 29.) - Gulyás XVI:87. - Ress Imre: ~ belgrádi diplomáciai működése 1868-1871 között. (Kandidátusi ért.) Bp., 1993. - Valóság 1998:71. (Vasas Géza: A bosnyák kérdéstől a magyar hivatásgondolatig. ~ pol. pályaíve 1875 és 1883 között.)

Kállay Emil, Ker. Szt Jánosról nev., Piar (Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1929. jan. 19.-): lelkipásztor, tanár. - 1947. VIII. 27. Bpen lépett a r-be, 1948. VIII. 28: egyszerű fog-at tett. A teol-t a KPI-ben végezte. 1953. VI. 14: Esztergomban pappá sztelték, 1954: teol. dr. 1955: Esztergom-Vízivárosban, 1956: Érsekvadkerten, 1957: Nógrádmegyeren, 1959: Bp-Törökőrön kp. 1963-65: termelő munkában civilként dolg. 1966: a Sz Rókus pléb-n kisegítő, 1968: kp., 1978-91: Szentimrevárosban kp. 1989. II. 9: ünn. örök fog-at tett. 1992: a rendi növ-ek elöljárója és tanára, 1993: tartományfőnök, gimn. tanár is. - 1990. I.-: a Lépcső havilap főszerk-je. 88

Viczián 1995:86. (1065.) - Koltai 1998:179.

Kállay Kristóf Ervin, nagykállói (Bp., 1920. nov. 9.-Teresopolis, Brazília, 1990. jan. 22.): diplomata. - A Pázmány Péter Tudegy-en jogból drált, majd ném., fr. és ang. egy-eken tanult tovább. Bpen bírói és ügyvédi okl-et szerzett. 1940-43: Mo. műkorcsolyázó bajnoka. 1942: külügyi szolg-ba lépett, 1946: a stockholmi követségen hivatalnok, 1948: pol. okokból megvált állásától, Brazíliában telepedett le, Rio de Janeiróban vállalati tisztviselő. Évtizedekig a Jornal do Brasil külpol. levelezője, a Délamerikai Magyarság, a müncheni Új Látóhatár, a kanadai Magyarság és az Új Világ cikkírója. 88

Borbándi 1992:176.

Kállay Kristóf Iván, nagykállói (Nyíregyháza, Szabolcs vm., 1916. febr. 7.-): nagykövet. - Nagykállóban, Nyíregyházán, 1934: Bpen tanult, 1937: Bécsben konzuli akad-t végzett, 1937: a Pázmány Péter Tudegy-en államtud-ból drált. 1939: a lille-i kat. egy. újságírói szakán is tanult, 1939-41: szőlő- és gyümölcsmetsző, borász, szeszgyárvez. okl-eket szerzett. 1940: a Külügymin. Sajtóo-án s-fogalmazó, 1941: min. fogalmazó, 1942. III: min. s-titkár, szolgálattételre átkerült a min-elnöki hivatalba. Az 1944. III. 19-i ném. megszállás után Süttőre internálták. 1944. X: Kalmár Károly kolozsvári pap nevére hamisított okmányokkal Bpen a JT-nál kapott menedéket. 1945: Bpen igazolták, és a kállósemjéni megmaradt birtoktesten gazdálkodott. 1946. IV. 16: átlépte a határt, 1995 nyaráig Rómában élt. 1957: osztr. állampolgár, de a m-t is megtartotta. 1951-87: az Európai Állattenyésztési Szöv. főtitkára, egyidejűleg 1958-67: az Európai Duna Biz. főtitkára és 1965-67: az Állattenyésztési Világszöv. főtitkára is. 1967-78: a FAO Európai Regionális Főoszt. h. vez-je, 1978: nyugdíjazták. - 1943: máltai lovag, 1969: tiszt-i tartománynagy, 1978: engedelmességi tartománynagy, 1957-97: a Szuverén Máltai Lovagrend sztszéki diplomáciai képviseletén szolgált, 1957: követségi titkár, 1964: tanácsos, 1978: meghatalmazott min. és rk. követ, 1983-97: nagykövet. 1954: a Magyar Máltai Lovagok Szöv. titkára, 1969: eln., 1995: tb. eln. 1995. VII: hazatelepült. Nagykálló díszpolgára. Magángyűjt-ét szülővárosának adományozta, ezzel a →Kállay-gyűjtemény alapítója. - M: A M. Máltai Lovagok Szöv. emlékkv-e 1928-1978. Róma, 1978:37. (A M. Máltai Lovagok Szöv. tört. 1945 óta) La.S.-88

Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a Jósa András Múz-ban. Nyíregyháza, 1994:52. -: Máltai lovagok mo-i falerisztikája. (Bölcs. dri ért., 1994) Kz. - Keletmagyarország 1996. VIII. 17. (Lakatos Sarolta: A lovagrend nagykövete)

Kállay Miklós (Eger, Heves vm., 1885. okt. 7.- Balatonfüred, 1955. dec. 24.): író, szerkesztő. - Az egri ciszt. gimn-ban éretts., az érs. jogakad. hallg-ja, a bpi egy-en szigorlatozott, közben Heves vm. aljegyzője. A szabadelvű Egri Újs. munk., 1914. II-1917. X: szerk-je, ekkor Bp-re költözött s belépett az Alkotmány szerkesztőségébe. Megalapításától megszűntéig 1919. XI-1944: a Nemzeti Újs. irod. rovatvez-je, színikritikusa; 1928. II. 26-1931. IX. 13: e lap vasárnapi mellékletének, a Nemzeti Szalonnak társszerk-je Surányi Miklóssal. 1929: a Pázmány Egyes. ösztöndíjasa Rómában, 1931: Párizsban az írók világkongresszusán képviselte a M. Irod. Társ-ot. - 1930-1944. X. 25: a Nemzeti Újság h. szerk-je, 1935: a Napkelet c. folyóir. társszerk-je, 1937. VI. 1-1940. VIII: szerk-je, majd jogutódának, a Híd c. képes hetilapnak Zilahy Lajossal együtt 1940. IX. 6-1944. IX. 15: társszerk-je. 1937: a bécsi világkiállításon a Nemz. Szính. bemutatta Roninok kincse c. színművét; drámaírói munkásságáért a Petőfi Társ. Madách-nagydíjjal tüntette ki. - A M. színműv. lex. munk. 1937: a SZIA III. o. tagja, a Petőfi Társ. alelnöke. - M: Versek. Eger, 1904. - Dobó kora. (Képek Egervár 1552. é. ostromából) Költ. Uo., 1907. - Tűz a gyárban. Színmű. 3 fv. Uo., 1914. - Hogyan született és halt meg Rilke Kristóf kornétás? Lírai elb. Írta Rainer Maria Rilke. Ford. Békéscsaba, 1917. - Ott lenn. Reg. Írta Jorik Karl Huysmans. Ford. Bp., 1918. - Az örök élet háza. Reg. Írta Claude Farrere. Ford. Békéscsaba, 1918. - Csutak úrfi. Írta Jules Renard. Ford. Orbók Attilával. 2. kiad. Bp., 1919. - 1793. Reg. Írta Victor Hugo. Ford. 2. kiad. Uo., 1920. - Szétfoszlott álmok. Reg. Írta Honoré de Balzac. Ford. Uo., 1920. - A találka. Írta Maurice Renard. Ford. Uo., 1920. - Vallomás. Életrajzi reg. Írta Alfred de Musset. Ford. Uo., 1921. - Imádságos kv. Költ. Ford. Uo., 1921. - Nagyvilági dráma. Reg. Írta Paul Bourget. Ford. Uo., 1922. - A nyakék. Reg. Írta Alexandre Dumas. Ford. Uo., 1922. - Don Juan utolsó éjszakája. Drámai költ. Írta Edmond Rostand. Ford. Uo., 1923. - Lerbier kisasszony legényélete. Írta Victor Marguerite. Ford. Bp., 1923. (A bíróság 1923: lefoglalta.) - Szt Antal megkísértése. Reg. Írta Gustave Flaubert. Ford. Uo., 1923. - Akárki. Játék a gazdag ember haláláról. Írta Hugo v. Hoffmannsthal. Ford. Uo., 1924. - A négyek regénye. Írta Paul Bourget, Gerard D'Honville, Henri Duvernois, Pierre Benoit. Ford. többekkel. Uo., 1924. - A zöldszemű szörny. Arséne Lupin újabb kalandjai. Reg. Írta Maurice Leblanc. Ford. Uo., 192? - Az ezeregy éjszaka kv-e. J. C. Madrus fr. szövegéből ford. 4. köt. Uo., 1924; 6. köt. Uo., 1926; 7. köt. Uo., 1928. - Ha akarnám. Vj. 3 fv. Írta Paul Geraldy, Robert Spitzer. Ford. Uo., 1925. - Szerelem és halál játéka. Dráma. Írta Romain Rolland. Ford. Uo., 1925. - Cinci. Reg. Írta Colette. Ford. Uo., 1927. - Cinci meghal. Reg. Írta Colette. Ford. Uo., 1927. - Az örvény szélén. Reg. Írta Colette. Ford. Uo., 1927. - A bársonynyakékes hölgy. Reg. Írta Alexandre Dumas. Ford. Uo., 1928. - Kleopátra szerelmi élete. Írta Myriam Harry. Ford. Uo., 1928. - Mme du Barry szerelmi élete. Reg. Írta Paul Reboux. Ford. Uo., 1928. - II. Sándor cár tragikus regénye. Írta Maurice Paléologue. Ford. Uo., 1928. - Nagy Katalin cárnő szerelmi élete. Írta Lucien Murat hgné. Ford. Uo., 1928. - Egy ffi múltjára borul. Írta Maurice-Constantin Weyer. Ford. Uo., 1929. - M. irodtört. 1-3. köt. Bp., 1929. - A liliomos királyfi. (Szt Imre). Színmű. Uo., 1930. - 3 különös leány regénye. Írta Francis Jammes. Ford. Uo., 193? - Martino barát. Írta Carolina Invernizio. Ford. Uo., 1932. - Az élet ritmusa. Kat. költők antol. Szerk. Alszeghy Zsolttal. Uo., 1933. - Kat. versek. Szerk. Alszeghy Zsolttal. 2. jav. kiad. Uo., 1933. - Trón a várhegyen. Angliai Erzsébet uralkodásának regényes krónikája. Uo., 1933. - Emberi sorsok. Reg. Írta Andre Malraux. Ford. Uo., 1934. - A meztelen asszony. Reg. Írta Blasco Ibañez. Ford. Uo., 1934. - A p. és a Vatikán. Uo., 1935. (2. kiad. Possonyi László: XII. Pius c. művével együtt. Uo., 1941) - Mo. Írta C. A. Macartney. Ford. Fest Sándorral. Uo., 1936. - Roninok kincse. Szamurai tört. Zenéjét szerzette Ránky György. Bp., 1936. -

Magóg fiai. Reg. Uo., 1937. - XI. Pius p., a béke fejed-e. Uo., 1937. - Godiva. Színmű. (Ismertetés) Uo., 1938. - Az irod. Uo., 1938. (Klny. A mai világ képe 1. köt.) - Rontó Pál. Vidám játék a m. huszárról. Uo., 1939. - A murányi amazon. Reg. Uo., 1940. - L'epoca del rinascimento in Ungheria. Uo., 1942. - Hongrie humanisme, latinité. Uo., 1943. (Klny. Nouvelle Rev. de Hongr.) - D. Renaissancezeit in Ungarn. Bp-Leipzig, 1943. (Klny. Ungarn) - A nyúl regénye. Elb-ek. Ford. Rónay György. Almaide d'Etremont vagy egy szenvedélyes fiatal lány tört-e. Ford. Bp., 1944. - Sztalingrád. (Dokumentumreg.) Írta Theodor Plivier. Ford. Uo., 1945. (Rövidített kiad. átd. Bor Ambrus. Uo., 1983) - Ferdinánd és Izabella. Spo. kat. kir-ai. Írta Eugenio D'Ors. Ford. Uo., 1947. - Csodálatos utazás. Gyermekreg. Írta Selma Lagerlöf. Ford. Uo., 1949. - Bevezetései: Rachilde: A nőstényfarkasok lázadása. Bp., 1924; Alma Johanna Koenig: A szt palota. Uo., 1924; Földi Mihály: Mámorosak. Uo., 1924; Dosztojevszkij: Karácsonyfa és esküvő. Ford. Trócsányi Zoltán. Uo., 1925; Stefan Zweig: Ámok. A szenvedély kv-e. Ford. Újváry Lajos. Uo., 1926; Prévost: Manon Lescaut. Uo., 1930; Arthur Schnitzler: Út a szabadba. Uo., 1932; Szirmay Ödön: M. szemmel a tengeren túl. Uo., 1942. - Megírta Ambrózy-Migazzi Lajosné tartalmi vázlata alapján Tormay Cécile A fehér barát c. posthumus reg-ének befejező részét. - Köt-ben meg nem jelent színműford-ai: Aki ölt. Írta Claude Farrere. 1918; Tüzek. Írta Hans Müller. 3 fv. (bemut. M. Színház 1922. V. 28.) - 1921-26: szerk. A regényírás művészei c. sorozat 1-61. köt-ét, 1928-29: A m. próza mesterei 1-20. köt-ét, 1933-36: szerk. Alszeghy Zsolttal a Magyar katolikus írók könyvei és 1936: a M. élet regényei c. kv-sorozatokat, 1937. VI. 1-1940. VIII: a Napkelet c. folyóir-ot. - Betűjelei a Nemz. Újs-ban: K.M. (1922-44); k.m. (1922-44); K-s. (1926); -y- (1933). T.E.

P. Hírl. 1912. X. 2. - Új lex. IV. - SZIA tagajánl. 1937:8. - Gyöngyösi István Társ. alm-ja Bp., 1938. (Életr.) - Gulyás 1956:575. - MIL I:574. - Lakatos 1979:1955. - MItB VI:707. - MÉL III:356. - Gulyás XVI:94.

Kállay Miklós, nagykállói (Nyíregyháza, Szabolcs vm., 1887. jan. 23.-New York, USA, 1967. jan. 14.): miniszterelnök. - 1909: a bpi tudegy-en államtud-ból drált, majd Genfben, Halléban és Párizsban képezte magát. 1910. X. 1: Szabolcs vm. közig. gyakornok, 1914: szolgabíró a kisvárdai, majd főszolgabíró a nagykállói járásban. 1918: nyugdíjaztatta magát, s a kállósemjéni családi birtokán gazdálkodott. A Tiszántúli Mezőgazd. Kamara eln. 1922. III. 14: Szabolcs, X. 17-1929. X: Szabolcs és Ung k.e.e. vm. főispánja, X. 15-1931. VIII. 24: a Keresk-ügyi Min. pol. államtitkára, 1930: és 1931-35: egységespárti programmal, 1935-39: pártonkívüliként a kemecsei ker. ogy. képviselője, 1931: a választási küzdelemben pártja vezérszónoka. 1932: a Gyümölcstermelők Orsz. Egyes. alapító eln., X. 1-1935. I. 9: földművelésügyi min., szerepe volt az Alföld fásításában, megkezdte a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tételét. 1937. VII. 31-1942. IV. 30: az Orsz. Öntözésügyi Hiv. eln., felsőházi tag, 1942. III. 9-1944. III. 22: min-elnök, 1942. III. 9: ideigl. külügymin., V. 20-1943. VII. 24: külügymin. is; máltai lovag, 1942. X: Eger ogy. képviselője. 1943: Svájcban nagyobb összeget helyezett letétbe (diplomata alap) egy esetleges menekült kormány céljaira. Támogatta Barcza György v. londoni követet a németellenes m. emigráns ellenzék szervezésében, a háborúból való kilépés érdekében kapcsolatokat keresett az angolszász hatalmakhoz, akik halogató, majd a szovjethez utasító válaszukkal meghiúsították kísérletét. 1944. III. 19-X. 17: menekült a bpi török követségen. A nyilasok elfogták, Sopronkőhidára, a nácik 1945. II. 16: Mauthausenbe, IV. 16-24: Dachauba deportálták, majd Niederdorfba vitték. V. elején az amerikai csapatok szabadították ki. V. 8. u. Capri szg-én, Rómában, Firenzében élt. A m. emigrációt képviselő →Magyar Nemzeti Bizottmány fölkérésére 1953. XII: New Yorkban telepedett le, ahol Eckhart Tibor lemondása után 1954 tavaszától a Végrehajtó Biz. tagja. 1956: visszavonult a közélettől. 1993. IV. 17: a kállósemjéni kriptába temették. - M: The Problems of the Great Plain. Bp., 1940. (Klny. The Hungarian Quarterly) - Eu. és a magyarság. Debrecen, 1942. - Discours poromoncé le 29 mai 1943 devant le partie de la Vie Hongroise. Uo., 1943. - La Hongrie dans le bassin des Carpathes. Uo., 1943. - La Hongrie et l'Europe. Uo., 1943. - Über die Hauptfragen der Ungarischen Politik. Uo., 1943. - Hungarian Premier. Előszó: C. A. Macartney. New York, 1954. (m-ul: Mo. min-elnöke voltam 1942-1944. Előszó C. A. Macartney. Bp., 1991) - Levél magyar ügyben. New York, 1955. - Megemlékezés Széchenyi Istvánról. Róma, 1961. - Néhány cikk és beszéd az utóbbi évekből. Uo., 1963. 88-La.S.

Kerkápoly 1930:723. Arck. - M. társad. lex. 1930:269; 1932:260. - M. ogy. alm. 1931: 148. Arck. - Ogy. alm. 1931:178. Arck.; 1935:292. Arck. - Karczag 1932:615. - Strazimir 1933: 662. Arck. - Ker. m. közél. alm. I:480. - MÉL I:842. - Kat. Szle 1967:75. (Varga Béla: ~ ravatalánál) - Borbándi 1985:484. - Bölöny 1992:321. - Gulyás XVI:97.

Kállay Ödön, nagykállói (Napkor, Szabolcs vm., 1815. szept. 3.-Kiscsere, Szabolcs vm., 1879. aug. 5.): országgyűlési képviselő. - Jogot végzett, 1836: Csanád vm. esküdtje, szolgabíró, főszolgabíró. A liberális nemesi ellenzék tagjaként nyilvánosan kiállt a Törvényhatósági Tudósítások, Kossuth Lajos, a fogságra vetett ogy. ifjak, a Szatmár vm. 1841. II-i reformprogram mellett. 1843/44: a pozsonyi diétán csanádi követ, a Klauzál-Beőthy ellenzék tagja. Hazatért Szabolcs vm-be, 1845-1848. VI: a nádudvari járás főszolgabírája. 1847-49: a Szabolcs vm. Casino Egyes. alapító részvényese, aleln. 1848 tavaszán nemzetőr-kapitányként önkéntesek kiképzése, fölszerelése ügyében Szabolcs vm. futára. 1848. VII. 2: a nádudvari ker-ből az első népképviseleti ogy-en népképviselő. A radikálisok és az Egyenlőségi Társulat egyik vezé

regyénisége, IX: tagja volt mindkét bécsi ogy. küldöttségnek. X: Székesfehérvár, XI-XII: Komárom kormánybiztosa. 1849. III: az Igazoló Bizottmány tagja és őrnagyként tábori térparancsnok. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre, Aradra. A cs. haditörvényszék 1850. VI. 26: felségárulás vádjával kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélte. Haynautól VII. 5: kegyelmet kapott, 1854. IV. 6-ig rendőri megfigyeléssel kiscserei birtokára internálták. 1861. IV. 2: a pesti ogy-en a nádudvari ker. 48-as képviselője, a Határozati Párt egyik vezéralakja. Az 1865. XII. 10: megnyitott ogy-en is nádudvari képviselő, 48-as közjogi ellenzéki oldalon, a 7 kuruc egyike, akik nem vettek részt 1867. VI. 8: a koronázási ünnepségen. 1867 nyarán közreműködött a Honvédegylet létrehozásában. X. 10: lemondott képviselői állásáról, a közéletbe Kossuth Lajos kérésére tért vissza. 1869. VI. 6: a pótválasztáson Szeged-Alsóvárosban a 48-as Párt programjával, 1872. VI. 20, 1875. VII. 6: és 1878. VIII. 8: a Függetlenségi Párt programjával ogy. képviselőnek választották. Szabolcs vm-ben a Függetlenségi Párt vm. eln. 1879. III: a tiszai árvíz idején szegedi mentési kormánybiztos. 1879. X. 2: a képviselőház megörökítette emlékét. - M: ~ beszéde. Pest, 1861. (Mo. 1861:122. sz. is Bezerédj László beszédével) La.S.-88

Mészáros Lázár: Eszmék és jellemrajzok az 1848/49. forr. eseményei- és szereplőiről. Közrebocsátotta Szokolay Viktor. Pest, 1871:37. - Szinnyei V:851. - Kossuth Lajos összes művei. 8. köt. Szerk. Kossuth Ferenc. Bp., 1900: 235. - Szabolcs vm. 1909:232, 487. - Folia Archaeol. 1964:257. (Szakács Margit: A „cinkotai magyarok”) - Kossuth Lajos összes munkái. 6. köt. Bp., 1966:965. - Széchenyi István: Napló. (1848. V. 26-i bejegyzés) Szerk. Oltványi Ambrus. Bp., 1978:1255. - Tidrenczel Sándor: ~. Az igazi Danton. Nagykálló, 1992. - Szabolcs-Szatmár-Bereg m. monográfiája. 1. r. Tört. és kultúra. Nyíregyháza, 1993:280.

Kállay Rudolf, nagykállói (Kiscsere, Szabolcs vm., 1853. nov. 13.-Nyíregyháza, 1920. nov. 1.): orvos. - Házi nevelője Kiscserén Blazsejovszky Ferenc (1833-1933) apátknk. A pesti tudegy. 1878: orvosdr-rá avatta. A Pesti 2. sz. Sebészeti Klinikán műtős növendék, műtő sebész, majd a Rókus Kórház szemészeti o-ának orvosa. 1884-: a nagykállói Nyilvános Közkórház (Szükségkórház) sebész főorvosa, 1887. I. 1: ig. főorvosa, 1899. I. 20-1915. VI. 1: nyugdíjazásáig a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első ig. főorvosa. - 1895: az Orsz. Közeü. Tanács tagja, 1905: kir. udv. tanácsos, Tagja volt Szabolcs vm. tvhat-ának és közig. biz-ának, 1911-20: a Bessennyei Kör aleln. Az Erzsébet Közkórház orvosi szakkvtárának alapítója és adományozója. Nevét a jogutód Jósa András Megyei Kórház kvtára viseli. La.S.

Szabolcs vm. 1909:285. - A nyíregyházi Erzsébet Közkórház centenáriuma 1899-1999. Szerk. Fazekas Árpád. Nyíregyháza, 1997:47.

Kállay Tibor, nagykállói (Bp., 1881. jan. 6.-Bp., 1964. máj. 25.): pénzügyminiszter. - A kassai prem. gimn-ban éretts., az egy-et Bécsben és Bpen végezte, ahol jogi dr-rá avatták. A Bpi Pénzügyigazg. fogalmazó-gyakornoka, majd a IV. ker. adófelügyelőségen fogalmazó. 1906: berendelték a Pénzügymin-ba, a pénzügyőrségi üo., a költségvetési üo. min. fogalmazója, 1911: üo-vez., 1918: főo-vez. 1919. III. 21. után a Tiszántúlra, Szegedre, majd Bécsbe menekült, a kommün bukása után visszatért a Pézügymin-ba. 1919 végén a kezdeményezésére létrehozott „M. Felszámoló Hiv. a békeszerződés végrehajtására” elnöke, 1920. II. 16-1921. I. 8: külügymin. államtitkár, amikor e hiv. átkerült a Külügymin-ba. 1921. I. 8-X. 26: pénzügymin. államtitkár, 1921. XII. 3-1924. II. 20: pénzügymin. Elkészítette az egyenes adók reformját (4 hozadéki, jövedelem- és vagyonadó), ~ folytatta és fejezte be 1923: és 1924: az áll. pénzügyek népszövetségi támogatásának tárgyalásait. Csökkentette az áll. kiadásokat s az áll. alkalmazottak létszámát, létrehozta a devizaközp-ot. 1922: egységespárti programmal Nagykanizsa nemzgyűl. képviselője, 1926: ogy. képviselője, s az Egységes Párt bpi szervezetének alapító elnöke. 1926. VII: megalakította a Polg. Egység Clubját, 1927: mozgalmat indított a hadikölcsönök új értékmegállapítására. 1928 őszén kilépett az Egységes Pártból, s lemondott mandátumáról. Pártonkívüliként az időközi és 1931: az ogy. választásokon Nagykanizsa ogy. képviselője. 1939: visszavonult a pol-tól. 1943-44: tőzsdetanácsos. - A Prem. Iskolák Szöv-e elnöke, a M. Kat. Vallásalap ellenőrző biz. tagja. - M: Kat. elvek a közg-ban. Bp., 1941. (Az Orsz. Nemz. Club kiadv. 36.) 88

Parlamenti alm. 1922:169. - Deák: M. ogy. alm. 1927:256. - M. ogy. alm. 1927:159. Arck.; 1931:151. Arck. - Ogy. alm. 1927:134.; 1931:179. Arck. - Karczag 1932:616. - Ker. m. közél. alm. I:481. (*Nyíregyháza!) - Bölöny 1978:321. - Gulyás XVI:98.