🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kádár
következő 🡲

kádár, bodnár, pintér (lat. vietor, ném. Binder, Fassbinder): az ősi →faragó-mesterségből korán kialakult →kézműves mesterség. - A 15. sz: céhesedett. Különböző nagyságú hordót, sokféle háztartási és gazd. faedényt készített. Tölgy- és bükkfahasáb, mogyoró- és fűzfavessző, gyékény, később vasabroncs az anyaga. Bárd, szekerce, fűrész, véső, gyalu, gyalupad, kés, vonó, faragószék, fúró, húzóvas, hajtófa az eszköze. A megszárított, elfűrészelt dugafát faragással nagyolva, donga alakra gyalulja. A dongákat edényfallal állítja, kilángolva rászorítja az abroncsokat, a fenéklapokat a duga hornyába illeszti, gyékényezi, színleli, kifúrja az akonát és a csaplukat. Hasonlóan készít sokféle faedényt is, de csak egy fenékkel. Kezdetben faabroncsot használt: hasított, egyformára faragott gallyakat kötözött össze. A vasabroncs a 18. sz: jelent meg. - Mo-on kb. 110 ~céh működött. Védősztjük Szt Orbán p., akit kehellyel és szőlőfürttel ábrázolnak, valamint Szt Medárd pp., akinek ünnepnapjához népi időjárási megfigyelések fűződnek, s így áttételesen a bortermésen keresztül a ~oknak is pártfogója. Szegeden Szt Orbán mellett Szt Anna is pátrónája volt a ~oknak, mert Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a „szőlőtő”, melyből a „megváltás bora” termett. Szt Márton is előfordul a ~-védősztek között, mert Márton napjára (XI. 11.) megforr az újbor. A kolozsvári ~céhnek is Márton volt a védősztje. B.I.-N.P.

Céhkat. 1-2. köt. 1975-76. - Bálint I:386, 433; II:99, 469. - Csiffáry 1982:59, 104. - Bogdán 1984.

Kádár Ambrus (Aknasugatag, Máramaros vm., 1845. febr. 14.-Szatmárnémeti, 1911. márc. 9.): kanonok. - A gimn-ot Szatmárnémetiben, a teol-t a Pázmáneum növ-eként Bécsben végezte. 1872. VII. 19: pappá szent., az Augustineumban tanult tovább. 1874. XI. 1: Szatmárnémetiben a ppi irodában iktató. 1875: teol. dr., ppi szertartó. 1877: titkár, 1892: irodaig. 1893: knk., papnev. int. rektora. 1897: szegyh. főesp., 1898: bényi prép., ppi helynök, 1884: p. kamarás. 1904: p. prel., 1907: vikárius. - A SZIT irod. szako. tagja. - M: Az egyh. törv-hozás társad. jelentősége. Szatmárnémeti, 1882. - A világi hívek közreműködése az egyhm-ben. Bp., 1890. - Egyhjogi és teol. cikkei 1876-85: a Religio és a Katolikus Teológia c. lapokban. 88

M. Sion 1893:451. - Szinnyei V:783. (†febr. 14.) - Schem. Szat. 1904:416. (*febr. 25.); 1907:146. (*febr. 25.) - Egyh. Közl. 1911:11. sz. (Nekr.) - Vasárnapi Újs. 1911:11. sz. - Gyászjelentés - Gulyás XVI:27.

új

Kádár Dániel Antal, Tániel Andon Gádárján, OMechVind (Szamosújvár, Belső-Szolnok vm., 1916. febr. 25.-Bp., 1988. aug.): örmény szerzetes pap. - 1936: fil. és teol. tanulmányokat kezdett a bécsi rházban. 1940. II. 11: sztelték pappá. 1944: Bp-re jött, Pungucz Vörtánesz kp-ja (állítólag Isztambulba készült, de a háború megakadályozta elutazását) akinek halála után a bpi örm. lelkészség vez-je. 1960: teol. dr. Kb.1500 zsidó származású személyt mentett meg, hamis okmányokat szerzett számukra, emiatt sokszor találkozott Raul köszönő leveleik állítólag a Bpi Örm. Plébánia irattárában 4 albumban megtalálhatók. ~ látogatta őket a gettóban, a kórházban és börtönökben. A II. vh. után feljelentették, meghurcolták. 1956 u. papként egy ideig nem működhetett, utcaseprőként, műtősként, majd irodai alkalmazottként dolg. Megszervezte az örm. kat-ok hitéletét, kulturális és hagyományőrző életét. A bpi Orlay u-ban vásárolt telken ~ gyűjtésével, az élénk vallásos életet élő magyarörmények és részben a Gülbenkján Alapítvány támogatásával épült fel a bpi →Világosító Szent Gergely örmény kápolna és az épületben lévő örm. múz., levtár és kvtár. ~ súlyos betegsége ellenére helyén maradt, szolgálat közben érte a halál. A bpi örm. kpnában van eltemetve. Szám L.

Ararát 2000/9:23.

Kádár István (Valea Izvoarelor [Buzásbesenyő, v. Kis-Küküllő vm.], Ro., 1953. júl. 25.-): plébános. - A teol-t Gyulafehérvárott végezte, 1978. VI. 18: szent. pappá. Kézdivásárhelyen, majd Brassóban káplán, 1985: Csicsókeresztúr, majd Kolozsvár-Monostor plnosa. 1989 u. irányította az egykori kolozsmonostori apátság tp-ának helyreállítását. B.Gy.

Kádár József, Szt Györgyről nev., Piar (Kézdiszászfalu, Háromszék vm., 1911. ápr. 9.-Nyujtód, 1993. márc. 6.): tanár, plébános. - A gimn-ot Kézdivásárhely-Kántán végezte. 1930. VIII. 27: Máramarosszigeten lépett a r-be. 1935. VI. 9. ünn., örök fog-at tett. A teol-t Kolozsvárt hallgatta. 1936. VI. 11: Vajdahunyadon szent. pappá. Temesváron tanár, 1937: Nagykárolyban újoncmester, 1940: Vácott, 1944: Kecskeméten tanár. 1945: Máramarosszigeten gimn. ig., házfőn., Kecskeméten gondnok. 1946: Máramarosszigeten ig., majd plnos. 1948: Borsabányán, 1959. III: Láposbányán, 1964: Szinérváralján plnos. 1978-tól Kézdiszászfaluban, 1979: Nyujtódon rokonainál nyugdíjban. Ku.P.

Koltai 1998:178.

Kádár László, OCist (Eger, Heves vm., 1927. szept. 2.-Eger, 1986. dec. 20.): érsek. - A gimn-ot az egri ciszt-eknél és Szatmárnémetiben végezte. 1945. IX. 4: Zircen lépett a r-be. 1950. II. 16: ünn. fog-at tett, Badalik Bertalan pp. Bpen a Rózsafüzér Kirnéja-tp-ban VI. 16: pappá szent. Egri egyhm-sként Felsőtárkányban, 1960: Bélapátfalván és 1965: Egerben a Nagyboldogassz. pléb-n kp., 1966: érs. jegyző és másodtitkár. 1968-70: Párizsban az Institut Catholique-on tanult. 1972. II. 8: saetabisi fszt. pp., veszprémi spp-ké nevezték ki. III. 16: Bpen Ijjas József érs. pp-ké szent. 1974. II. 2: veszprémi ap. kormányzó, 1975. I. 10: mpp. 1978. III. 2: áthelyezték az egri érs. székre. - Utóda Veszprémben 1978: Paskai László, Egerben 1987. VI. 5: Seregély István. 88

Schem. Vesp. 1975:83. - MKA 1984:570. Arck. - Pfeiffer 1987:37.

Kádár Lehel, borosjenői (Temesvár, Temes vm., 1884. jan. 18.-Bp., 1935. ápr. 8.): hírlapíró. - A temesvári piar. és a szászvárosi ref. gimn-ban tanult, majd Bpen joghallg. 1903-tól írogatott. 1909: a P. Hírl., majd a Bpi Hírl. munk., az I. vh. idején Az Est, 1919 őszétől a délutáni Új Nemzedék munk. 1921. V. 15-IX. 30: a Nemz. Újság szerk-je, 1921-24: a Szózat, 1930-32: a Reggeli Újs. szerk-je. 1934: a Magyarság munk. - M: Kései leány. Bp., 1917. - Három galamb. Reg. Uo., 1918. - A bagdadi vasút. Reg. Uo., 1918. - A máriás tallér. Reg. Uo., 1920. - Betűjelei: K.L. (Új Idők 1916); r. l. (Új Nemzedék 1915-); rl. (Élet 1916) 88

Ványi 1926:419. - KL II:473. (*1888) - Magyarság évkv-e 1938. Bp., 1937:9. (Lendvai István) Arck. - Gulyás 1956:575. - Gulyás XVI:43. - Viczián 1995:174. (1302)

Kádár Titusz József, OSB (Kőszeg, Vas vm., 1886. nov. 11.-Davos, Svájc, 1930. márc. 3.): gimnáziumi igazgató. - 1905. VIII. 6: lépett a r-be, 1910. VI. 5: ünn. fog-at tett, VII. 1: pappá szent. Komáromban, 1912: Kőszegen, gimn. tanár, 1923: Bpen házfőn. és gimn. ig., 1924: főapáti irodaig., 1927: Pannonhalmán, 1928: Zircen, 1929: Davosban betegszabadságon. - M: A pannonhalmi Szt Benedekr. bpi Szt Benedek kath. főgimn. 1923/24. é. értes. Közzétette. Bp., 1924. - Istenkeresés, egy szerz. festőnek emlékírásai. Írta Willibrod Verkade. Ford. ném-ből. Bp., 1926. T.E.

KL IV:533. - Gulyás XVI:45. - PN 1987:154. (1181.) - Értesítők 1998. 4: B1892.

Kádár Zoltán (Sepsiszentgyörgy, Háromszék vm., 1915. júl. 24.-Budapest, 2003. márc. 17.): művészet-, természettudomány- és vallástörténész. - 1933: a szolnoki áll. Verseghy Ferenc Gimn-ban éretts. A Pázmány P. Tudegy-en biológiát, archeológiát, műv- és ókortört-et tanult. 1938: óker. régészi diplomát szerzett. 1938-39: Rómában ösztöndíjas, a Sapientia Egy. és az Institutum Pontificium Archeologiae Christianae hallg-ja. A M. Nemz. Múz-ban, majd a Szépműv. Múz-ban fizetés nélküli gyakornok. 1942-43: a KALOT munk. 1944. VII. 1-X: a Külügymin. Tájékoztató Szolg-ának kőnyomatos idegennyelvű tájékoztatóját szerk. 1945: az Iparműv. Isk. tanára. 1948: Debrecenben a KLTE-en műv-, ókor-, tud- és vallástört-et tanított. 1953: az ókortört. tanszékvez. tanára. 1958. VIII. 1: népgazd. okokból fölmentették, 1976. II: nyugdíjazásáig a klasszika-filológia tanszék docense. - 1958: a művelődéstört-tud. kandidátusa, 1979: dr-a. 1980-90: a MTA biol-tudtört. biz-ának, 1990: a bizantológiai munk-biz. eln. A M. Régészeti és Művtört. Társaság tb. tagja, az Orvostört. Társ. tb. aleln. - 1974: Ipolyi-, később Zsámboky-díjat kapott, 1998: a M. Közt. arany érdemkeresztjével tüntették ki. Lexikonunk munkatársa. - M: Pannónia óker. emlékeinek ikgr-ja. Dissz. Bp., 1939. - Szombathely. Horváth Tiborral és Géfin Gyulával. Uo., 1961. - Die kleinasiatisch-syrische Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Leiden, 1962. - Survivals of Greek Zoological Illumination in Byzantine Manuscripts. Bp., 1978. - Antik természettud. Szabó Árpáddal. Uo., 1984. - Physiologus. Ford. Mohai András. Képmagyarázatok és utószó. Uo., 1986. - Bizánci műv. Uo., 1987. (2000: új kiad.) - A Hagia Szophia. Németh Györggyel és Tompos Erzsébettel. Uo., 1987. - Válogatások a Hippokratészi Gyűjt-ből. Szerk. Uo., 1991. - Albertus Magnus: Az állatokról. Ford. Magyar László András. Magy. Uo., 1996. - Fáy Aladár élete és műv-e. Többekkel (F. A. műv. életútja). Uo., 1998. - Kerényi Károly: Az isteni orvos. Utószó. Uo., 1999. - Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. Bp., 2000. s.k.


Kádár Dániel Antal, Tániel Andon Gádárján OMech Vind (Szamosújvár, Belső-Szolnok vm., 1916. febr. 25.–Bp., 1988. aug.): örmény szerzetes áldozópap. – 1936: filozófai és teol. tanulmányokat kezdett a bécsi rház-ban. 1940. II. 11: sztelték pappá. 1944: jött Bp-re, Pungucz Vörtánesz kp-ja (állítólag Isztambulba készült, de a vh. megakadályozta) akinek halála után a bp-i örm. lelkészség vez-je. 1960: dr. teol. – 1956 után papságában a rendszer egy ideig akadályozta, sőt börtönbe is került, majd állítólag kórházi fizikai munkásként dolgozott. Fáradhatatlan gyűjtőmunkája eredményeképpen épülhetett fel a bp-i örm. kápolna és az épületben lévő örm. múz., részben Ny-i támogatással (pl. Gülbenkján-alapítvány). Szám L.

Ararát. 2000/9:23.

Kádár Jolán, Pukánszky Béláné (Temesvár, Temes vm., 1892. okt. 21.–Bp., 1989. aug. 11.): könyvtáros. – A bpi tudegy-en végzett és 1914: drált, 1915: m–ném–fr. szakos tanári okl-et szerzett. 1915: a Kat. Tisztviselőnők Orsz. Szöv. női f. keresk. isk. tanára, 1920: a M. Nemz. Múz. OSZK kvtárosa, 1938–43: nyugdíjazásáig a M. Orsz. Levtár levtárosa, főlevtárosa. 1948: a Debreceni Tudegy. a nemzeti színészet története tárgykör mtanárává képesítette, 1948–51: egy. mtanár. 1953: az irod-tud. kandidátusa, 1983: dr-a. – M: A budai és pesti ném. színészet tört. 1812-ig. Bp., 1914. (Ném. Philológiai Dolgozatok 12.) – M. olvasókv. A kath. polg. leányisk. 2. o. sz. Szerk. Prónai Antal. 2. kiad. Átd. Uo., 1921. – M. olvasókv. A kath. polg. leányisk. 1. o. sz. Szerk. Prónai Antal. 2. kiad. Átd. Uo., 1924. – A m. népszínmű bécsi gyökerei. Uo., 1930. (Irodtört. füz. 38.) – Geschichte des deutschen Theaters in Ungarn. München, 1933. – Goethes Faust auf der ungarischen Bühne. Berlin–Leipzig, 1934. – Nemz. Színházunk és a közvélemény a 19. sz-ban. Bp., 1934. – Iratok a Nemz. Színház tört-éhez. Uo., 1938. (A Nemz. Színház 100 é. tört. 2.) (Mo. Újabbkori Tört. Forrásai) – A Nemz. Színház 100 é. tört. I. köt. Uo., 1940. – A drámaíró Csokonai Vitéz Mihály. Uo., 1956. – A színfalak között. Hegedűs Gézával és Staud Gézával. Uo., 1967. – A Budai Népszínház tört. Uo., 1978. – Betűjegye: k.j. (EPhK 1914) 88

Gulyás 1956:575. – ItK 1982:4. sz. (Staud Géza: A 90 é. Pukánszkyné K. J. köszöntése), 1989:5–6. sz. (Kerényi Ferenc: Pukánszkyné K. J.) – MÉL IV:733. (s.v. Pukánszkyné) Arck. – M. színházműv. lex. 1994:627. (s.v. Pukánszkyné) – Gulyás XVI:36.

Kádár László (Ósóvé, Bács–Bodrog vm., 1908. jan. 22.–Debrecen, 1989. máj. 6.): földrajzos, egyetemi tanár. – A középisk-t Karánsebesen, Kisújszálláson és Újpesten végezte, az Eötvös Koll. tagjaként 1926–30: a Pázmány Péter Tudegy-en termrajz–földr. szakot hallg., 1930: földr-ból drált, 1932: tanári okl-et szerzett. 1931: a Tudegy. Közgazd-tud. Karán önkéntes, 1932: díjtalan megválasztott gyakornok, 1934: díjas gyakornok és fizetéstelen tanárs., 1938: a száraz és félszáraz ter-ek lepusztulása és gazd. élete tárgykörben mtanárrá képesítették. A Műegy. Közgazd. Kara Földrajzi Int-ének 1939. VII. 1: beosztott gimn. tanára, XII. 22: int. tanára s a Táj- és Népkutató Int. üv. ig-ja. 1939. II–1941: a Közgazd. Kar gazd-földr. előadója, 1942–1944. VII: az újvédéki Keleti Keresk. Főisk. tanára s a Kőrösi Csoma Sándor Diákotthon ig-ja, 1945: a bpi Keleti Keresk. Akad. r. tanára, XII. 11: a Debreceni Tudegy. földr. tanszékvez. ny. rk., 1947. VII. 8–1978: nyugdíjazásáig ny. r. tanára, az egy. földtani int-ének ig-ja, 1948/49: prodékánja, 1952: a földrajztud. kandidátusa, 1956: dr-a, 1952–54: a Kossuth Lajos Tudegy. Bölcs. Kar dékánja, 1954/55: az egy. rektora. 1956–62: és 1964–73: a M. Földr. Társ. eln., 1973–78: társeln. – 1933: térképészként Almásy László líbiai kutatóútján leírta a líbiai homokbuckák formáját, s a Gilf Kebir hegység ÉNy-i részének földkéreg-szerkezetét. 1934–35: a hazai futóhomokot, 1935: és 1936: az É-i és Balti-tengeri dűnéket és pleisztocén-kori fosszilis futóhomokformákat tanulmányozta. – M: A gazd. élet földr. alapjai. Írta Teleki Pál gr. Közrem. Koch Ferenccel és s.a.r. Bp., 1936. – Földr. A líc. és leánylíc. 1. o. sz. Kanszky Mártonnal. Uo., 1940. – Gazd. földr. elemei. Egy. jegyz. Uo., 1940. – Földr. A líc. és leánylíc. 2. o. sz. Kanszky Mártonnal. Bp., 1941. – Ált. emberföldr. Egy. jegyz. Debrecen, 1947. – Csillagászati földr. Egy. jegyz. Uo., 1949. – Normális erozió. Egy. jegyz. Uo., 1949. – A rétyi nyír felszíne. Debrecen, 1949. (Közlem. a Debreceni Tudegy. Földr. Int. 16.) – Sivatagi erozió. Egy. jegyz. Uo., 1949. – Az eroziós folyamatok dialektikája. Debrecen, 1954. (Közlem. a Debreceni Tudegy. Földr. Int. 18.) – A lösz keletkezése. Uo., 1954. (Uaz 19.) – A folyókanyarulatok elmélete és a hegységek áttörésében való szerepe. Hozzászólók: Pataki József, Pécsi Márton, Szabó Pál Zoltán. Pécs, 1955. (A Pécsi Akad. Napok előad. 1955) – Das Problem der Flussmäander. Debrecen, 1955. (Közlem. a Debreceni Kossuth Lajos Tudegy. Földr. Int. 21.) – Biogeográfia. Egy. tankv. Bp., 1956. – A Debreceni Kossuth Lajos Tudegy. Földr. Int-ének folyóvizes terepasztala. Borsy Zoltánnal és Koczka Károllyal. Debrecen–Bp., 1956. (Klny. Földr. Közlem.) (Közlem. a Debreceni Kossuth Lajos Tudegy. Földr. Int. 24.) – A mo-i futóhomokkutatás eredményei és vitás kérdései. Uo., 1956. (Uaz 23.) – A kovárványos homok kérdése. Uo., 1957. (Uaz 29.) – Az Alföld-kutatás tört-e és újabb szempontok az Alföld felszínének kialakulásához. Uo., 1960. (Uaz 41.) – Az eolikus formák természetes rendszere. Uo., 1966. – Ipari vízgazdálkodás. Uo., 1970. – Tájak, zónák és földr. energiájuk. Uo., 1976. – A Táj- és Népkutatás Könyvtára (2–7. sz.) és a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézet Kiadványai (16. és 17. sz.) sorozatszerk-je. – 1936: az Új lex. (1–6. köt.) munk. 88

Ki kicsoda? 1972:262; 1975:280. – M. Nemz. 1998. V. 12. – Gulyás XVI:41.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.