Magyar Katolikus Lexikon > J > jászóvári premontrei prépostság


jászóvári premontrei prépostság, Castrum Jászó (Abaúj vm.): 1234: a jászói bányahely közelében Keresztelő Szt János tiszteletére már állt a Bódva mentén (Vallis S. Joannis Baptistae, alio nomine Turna). Ekkor és később is Váradelőhegy filiája. Uakkor ~ filiája Garáb és Ócsa, később 1290 e. Darnó és Rátót (Gyulafirátót). Okl-ei a tatárdúláskor (1241-42) elpusztultak, ezért Albert prép. kérésére IV. Béla (ur. 1235-70) 1255: megerősítette a prépságot elődeitől és testvérétől, Kálmántól, Szlavónia hg-étől kapott birtokaiban, és ő maga is gyarapította azokat. Megengedte a prépságnak a vámszedést, átengedte az összes járandóságot, ami addig a monostor népeitől a kir-nak járt; népe fölött a prépság bírája ítélkezhetett, a konvent okl-eket állíthatott ki 100 márka értékig terjedő ügyekben, s azokat hitelesnek kellett tekinteni; a Szt Mihály egyház (plébánia) papját a prép. nevezhette ki, aki a pléb-t a kk. folyamán a ma ismert adatok szerint mindig egyhm-s papokkal töltötte be. - A ~ mint hiteleshely 1262-1874: jelentős közjogi feladatot látott el. Első okl-ei István ifjabb kir. (1262-70) korából származnak. 1288-98: ismeretlen okból pecsétet váltott, melyet a hiteleshely megszűntéig, 1550-ig használt. Kör alakú (40 mm) pecsétjén 1298: félalakos Ker. Szt János nimbusszal, jobbjában virágos ág, baljában zászlós kereszt és Agnus Dei. Körirata: SIGLLVM • CONVENTVS • DE • IASOVE. Levtára, a menekítések következtében számos veszteséget szenvedett, de máig, 1996-ig fennmaradt. - Mint kir. kegyuraság alá tartozó monostor az esztergomi érs. alá tartozott. 1290: III. András (ur. 1290-1301) megerősítette a kir. kegyuraságot, és megengedte, hogy a bányaszati jogot az arany és ezüst kivételével birtokaikon bérbeadhassák. A jászói vámot is megkapták épületeik javítására. 1318 e. I. Károly Róbert (ur. 1308-42) a Jászó feletti sziklán várat építtetett. A 14. sz: gótikusan átépített monostort 1421-36: erőddé alakították a lázadó nép és a husziták ellen. 1510: a premontréi generális káptalan Ság, Jászó és Csorna paternitása alá rendelte az összes mo-i prépságot, Jászó alá 5 monostort helyezett. 1552: az utolsó prép. csapatot küldött az ostromlott egri vár védelmére, monostora uakkor teljesen elnéptelenedett. 1614-50: az egri káptalan székhelye. 1700: a morva Louka apátja váltotta magához, 1710: prép-ot és néhány szerzetest küldött. Sauberer András prép. (1745-79) sok per és küzdelem árán 1770: elérte a ~ önállóságát, és gyönyörű késő barokk tp-ot és monostort építtetett a régi helyén. A toronypáros tp. egyik oldalán a prelatúra négyszöge áll a kvtárral és vedégszobákkal, másik oldalán ugyancsak négyszöget alkot a konvent. Mindkettő egyemeletes. Az építkezés során a kk. falak teljesen eltűntek. Az építést Salzberger kassai építész vezette Anton →Pilgram tervei szerint. 1792: és 1970: tűzvész pusztította a tp-ot. A tp. és a kvtár freskóit s az oltárképeket →Kracker Lukács festette, a tp. szobrait és faragványait Johann Anton →Krauss, a stukkókat Johann Hennevogel készítette. - A ~ látta el Jászó, Debrőd, Jászómindszent, Felső-Mecenzéf, Lelesz, Királyhelmec és Kiskapos pléb-kat. 1776: átvette a korábbi jezsuita gimn-ot (→Rozsnyói Premontrei Gimnázium). -

1787: II. József (ur. 1780-90) feloszlatta. 1802: visszaállhatott és elnyerte a leleszi és nagyváradi prépság jogait a rozsnyói (1808-1919), lőcsei (1851-ig), nagyváradi (1808-1923) és a kassai (1811-1919) egykori jezsuita gimn-ok ellátásának terhe mellett. - 1920: Jászó CS-hoz, Nagyvárad Ro-hoz került. A kiutasított rtagokat →Takács Menyhért prép. Gödöllőn telepítette le, ahol 1924-28: gimn-ot, konviktust és rházat épített. →Gerinczy Pál rfőn. 1937: Budafokon gimn-ot, 1938: Gödöllőn fr. tagozatos gimn-ot nyitott. - A rtagok a tanításon kívül 13 rendi pléb-n dolgoztak. 1938-45: a visszacsatolásokkal (→bécsi döntés) anyaházukat is átmenetileg visszakapták. 1948. VI. 16: a ~ iskoláit államosították, az 1950:34. sz. rendelet a ~ot föloszlatta. 1990: újjászervezését a Gödöllői Premontrei Perjelség címén (2100 Gödöllő, Fácán sor 3.) →Fényi Ottó József adm. végezte. 1987-90: rházat, 1990-93: tp-ot építettek. A perjelség 1990: átvette a zsámbéki pléb-t. 1998. XII. 1: a perjelség pléb-a is. - A ~ épületei a jászói épületeket 1990-től fokozatosan visszakapta. Gödöllőn az eredeti épületet 1950-: az Agrártud. Egy. használja. 1992 őszén a gimn. az egy. kisebb épületeiben újra indult. Az első éretts. 2000 nyarán. - Prépostok: 1243: Péter, 1243-56: Albert, 1261-64: János, 1267(?): Benedek, 1270-72: András, 1275: Miklós, 1275: Vigandus, 1278: Márk, 1281-84: Salamon, 1286: Lőrinc, 1286: Antal, 1289-95: Vigandus, 1300-09: Antal, 1311: Mihály, 1330-47: Pál, 1347?: (Baganya) Miklós, 1349: Pál, 1351: Miklós (Nicolaus Petri, I. [Nagy] Lajos specialis capellanusa), 1376: Pál, 1382: Johannes Michaelis (1392: p. kp.), 1402: Antonius de Abahaza (előbb leleszi custos), 1403-07: üres (Tamás perjel), 1410: Miklós (Zsigmond kir. kp-ja), 1420: Péter, 1429: János, 1433: Csicseri Miklós (leleszi prép., kir. tárnokmester és kancellár, a jászói prépság gubernátora), 1435-40: Szaniszló, 1447: Bíró Lukács, 1470: András, 1472-73: Bertalan, 1479-85: More János (kir. tárnokmester, a prépságról lemondott), 1487: Márton, 1497: Báthori Domonkos, 1500-06: Cháholy Gáspár, 1507 k. Vajai László (nikodémiai vál. pp.), 1508: Pál (†1515), 1515-21: Karáchondi Gergely, 1521: Prÿger Péter, 1521: Bálint, 1523: Kassai Péter, 1544: Péterváradi Balázs (a kir. udvari kamara elnöke), 1549: Jozsefity Ferenc (zenggi pp.), 1550-52: Olyas György. - Kommendátorok: 1552: Zaberdini Mátyás (tinnini pp.), 1553-57: Draskovich György (kir. udvari titkár, pozsonyi prép.), 1560 k. Wyzkelethy (András?), 1564-65: Dudich András (pécsi pp.), 1567-84: kászoni Bornemisza Gergely (váradi pp., szepesi prép.), 1587: hetesi Pethe Márton (váradi pp., szepesi prép.), 1599-1609: Mikáczy Miklós (váradi pp.); száműzetése alatt Nyári Pál váradi kapitány birtokolta. A visszatért Mikáczytól 1609: Pethe László kir. tan., kamarai elnök szerezte meg még tanuló fia, Márton részére, aki 1612: meghalt, apja eladta a prépságot Gersei Petheő Ferenc (†1636) sztropkói br-nak. 1637: zombori Lippay György (egri pp.), 1643-47: javait a kir. kamara kezelte. 1648: Kisdy Benedek (egri pp.), 1660: erdődi Pálffy Tamás (egri pp.), 1669: Szegedy Lénárd Ferenc (egri pp.), 1675: lovasberényi Bársony György (egri pp., szepesi prép.), 1677-78: erdődi Pálffy Tamás (egri, nyitrai pp.), 1679. VIII. 21-1680. X. 31: erdődy Pálffy Ferdinánd, 1681: Horváth György (korbáviai vál. pp., egri nagyprép.), 1685: Korompai Péter (egri pp., kir. kancellár), 1687: Fenessy György (egri pp.), 1699-1700: Franz Schöllingen (perneggi prép.) (Adminisztrátor 1700: Rajmund von Blöden, 1700: Gilbert Mayer, 1702-11: Nicolaus Fromkolch), 1711: Karl Kratochvila (lukai apát), 1711: Nicolaus Fromhold, 1714-17: Albert Unverzagt br., 1720: Felix Helcher (adm.), 1720: Karl Tesch, 1736: Maximilian Goldegg lovag, 1745: Andreas Sauberer, 1780: uraji Csák Gellért (ap. protonot.), 1787-1802: a prépság föloszlatása miatt betöltetlen. Prépostok: 1802: Zasio András, 1817: Bernáth Miksa, 1830: Richter Alajos, 1854: Répássy József, 1867: Kaczvinszky Viktor, 1893: Benedek Ferenc, 1900-33: Takács Menyhért. - Prép. vik. Nagyváradon, 1923-33: Leéb Bertalan; 1933-36: Jászóváron, 1933-37: Gödöllőn és Nagyváradon Noots Hubertus. Ap. kormányzó vik. Jászón 1933-36: Novotny Alfonz; Gödöllőn 1933: Stuhlmann Patrik, 1934-37: Kovács Lajos; Nagyváradon 1933-37: Kovács Kandid. - Prép. vik. Jászón 1936-38: Ebergényi Ambrus, 1937-38: Gerinczy Pál (1938: jászóvári és leleszi prép., 1939: beiktatták, 1940: váradhegyfoki prép. is), 1937-40: Szilágyi Dózsa (nagyváradi kormányzó perjel, 1944: prép. vik.). H.F.-K. E. I.

Backmund I:445. - Jászói névt. 1902; 1944. - A gödöllői prem. gimn. évk. 1942/43. (Spilka Lőrinc: Jászó tört.) - Györffy III:96. - Takács 1992:67. (24.) - Kovács-Legeza 2002:39.