Magyar Katolikus Lexikon > J > Johannes Salisbury


Johannes Salisbury, John of Saresberiensis (Salisbury mellett, Anglia, 1115 k.-Chartres, Fro., 1180. okt. 25.): püspök, filozófus. - Kora legkiválóbb mestereitől tanult 1136: Párizsban (Abaelard, Reimsi Alberik, Maluni Róbert), 1137: Chartres-ban (Guilielmus de Conchis), 1140: ismét Párizsban (Gilbertus Porretanus). 1148. III: részt vett a Gilbertus poitiers-i pp. ügyét kivizsgáló reimsi zsinaton; ekkoriban vsz. a pápai udvarban élt. 1154-74: Clairvaux-i (Szt) Bernát ajánlásával Theobald canterburyi érs. titkára és tanácsadója, számos fontos diplomáciai küldetést teljesített Angliában és a kontinensen. 1164: a reimsi St-Rémi apátságba vonult. 1170: tért vissza Angliába, Becket (Szt) Tamást XII. 29: jelenlétében gyilkolták meg. 1176: Chartres pp-e, Sens-ban szentelték. 1179: részt vett a III. lateráni zsinaton. - A skolasztikus tud-ok mellett az antik klasszikusok tanulmányozását is szükségesnek tartotta a teljes műveltség megszerzéséhez. Az ált. fogalmak eredetét lélektanilag magyarázta: ismeretszerzésünk forrása a szemlélet, melynek adataiból a fiz., mat. és metafiz. absztrakció fokain jutunk a bizonyosság végső alapját képező „rationes aeternae” ismeretére. Államtanában Szt Ágostonra, Szt Ambrusra és a bolognai jogtudósok által ápolt justinianusi hagyományokra támaszkodva foglalkozott a pápaság és a császárság viszonyával. Az államot az emberi szervezethez hasonlította. Az uralkodó tekintélye Istentől való, de ez a méltányosság tiszteletbentartására kötelezi. Ellenkező esetben a népnek jogában áll bármilyen eszközzel meggyilkolni a tirannust, kivéve a mérgezést. - M: PL 199. Munkái közül a Metalogicus a kor isk. viszonyaira világít rá, Policraticus c. köt-e az első nagy kk. államelmélet, az Entheticus (v. Nutheticus) az antik bölcselet első kritikus tört-e. Nagyrészt személyes tapasztalatai alapján Reimsben írta Historia pontificalis c. művét a pápaság 1148-51: történetéről. - M-ul: Policraticus. Az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól. Ford. Somfai Anna. Bp., 1999. M.I.-R.Z.

Kecskés Pál: A bölcselet tört. főbb vonásaiban. Bp., 1944:231. - NCE VII:1071.