Magyar Katolikus Lexikon > J > Jerobeám


Jerobeám (héb. 'gyarapodjék a nép'): két király neve az Ószövetségben. - 1. Az északi országrész, Izrael 1. királya, az 1. dinasztia megalapítója (ur. Kr. e. 931-10). Júdában vele egyidőben Rechabeám, Abija és Aza uralkodott. 1Kir 11,26-15,20: egy Ceredából való efraimitának, Nebatnak és Ceruának volt a fia. Salamon József háza fölé rendelte robotfelügyelőnek. Hogy miként küzdötte föl magát a D-i törzsek ellen ismételten fellázadó É-i törzsek vezérévé, azt nem tudjuk. A próf-k támogatták (Achija), Salamon viszont az életére tört, úgyhogy kénytelen volt Egyiptomba menekülni; itt →Sisák fáraó oltalmába vette. Egészen Salamon haláláig Egyiptomban maradt (11,26-40). - Azután, hogy az É-i törzsek a szichemi gyűlésen nyíltan fellázadtak (→Rechabeám), visszatért Egyiptomból, és kikiáltották az É-i országrész kir-ává (12,2.20). Az új állam megalapításának nehéz feladatával kitűnően megbirkózott. Hogy a szakadást egyértelművé tegye és a maga államának ideológiai szempontból is biztosítsa az önállóságot, a kultikus egységet is megbontotta: a jeruzsálemi tp. ellenében létesített 2 szentélyt régi kultikus helyeken, Bételben és Dánban, s a Kir deuteronomikus szerzője még más kultikus intézkedéseket is tulajdonít neki (12,26-32); ezek miatt a ~ bűnei kifejezéssel megbélyegzett (2Kir 14,24) intézkedések miatt a próf-k, akik eleinte támogatták, elfordultak tőle, így a névtelen Isten embere Bételből (1Kir 13) és maga Achija is (14). Székhelyül ~ Tircát választotta (14,17;. 15,21.33); ter-ének védelmére megerősítette Szichemet és Penuelt. Természetesen állandóan védekeznie kellett a júdai kir-ok támadásai ellen, akik újra meg újra megkísérelték, hogy az elveszített ter-et visszaszerezzék (14,30; 2Krón 11,1-4: Rechabeám, 1Kir 15,7; 2Krón 13,1-20: Abija). ~ kénytelen volt Bételt, Jesanát és Efront átengedni Abijának (Bása azonban újra visszaszerezte őket Izr-nek). Szembeötlő, hogy ~ uralma alatt Egyiptom megtámadta Izr-t, jóllehet ~ mindig jó kapcsolatot tartott fenn vele; Sisák palesztinai listája említi Tanach, Sunem, Rechob, Machanajim és Megiddó elfoglalását (Megiddóban fölfedeztek egy kartust Sisák nevével). Lehetséges, hogy az egyiptomiak egyszerűen csak kihasználták a palesztinai belső viszályokat, hogy saját uralmukat újra kiterjesszék Palesztinára/Szíriára. A Biblia azonban csak azt említi, hogy Sisák felvonult Jeruzsálem városa ellen, és kifosztotta (1Kir 14,25-28; 2Krón 12,9). ~ utóda a fia, Nadab lett. - 2. Izrael 13. királya (ur. Kr. e. 783-743), Jehu házából. Júdában vele egyidőben Uzija uralkodott. 2Kir 14,23-29 kevés részletet közöl, még anyja nevét sem említi. Damaszkusz és Asszíria hanyatlását kihasználva sikerült helyreállítania Izr. határait, úgyhogy országa elérte a Dávid korabeli kiterjedést. Sokan az ő korához kötik a szamariai →osztrakonokat. A Jordántól K-re Moáb D-i határáig terjeszkedett (Ám 6,13). Ez a siker azonban túlzott nemzeti öntudatot ébresztett, főleg a felső rétegek körében, ami ellen Ámosz és Ozeás próf-k határozottan fölléptek. Egy Jónás nevű próf., akinek nevével a Jón elején is találkozunk, ~ javára jövendölt, ebből következtetve még uralma elején (2Kir 14,25).  **

Kirschbaum II:393. - BL:816.