Magyar Katolikus Lexikon > J > Jenő, III.


Jenő, III., Szt, Paganelli Petrus Bernardus, OCist (Montemagnus, Pisa m., Itália-Tivoli, 1153. júl. 8.): II. Lucius utódaként 1145. II. 15-1153. VII. 8: pápa. - A kamalduli évkv-ek szerint kamalduli szerz., a pisai Szt Zénó ktor apátja. Clairvaux-i Szt Bernát szerint pisai knk-ként 1138: csatlakozott hozzá és lépett a ciszt. r-be. Egy ideig a clairvaux-i ktor-ban élt, 1139: Szt Bernát egy csop. élén Itáliába küldte ktorok alapítására. ~ rövid ideig a farfai Szt Szilveszter ktor lakója, majd II. Ince (ur. 1130-43) hívására a Róma melletti Szt Vince és Anasztáz ktor-ba (1995: Tre Fontane) ment. Róma éppen ebben az időben harcolt a közt. formáért, és Lucius halála napján csak bizonyos föltételek ellenében akarták elfogadni ~t p-nak. Ezért ~ jobbnak látta éjnek idején elhagyni a várost, és Farfába ment, ahol II. 18: pp-ké szent. - Pápaságának 3 nagy célja volt: a p. tekintély helyreállítása Rómában, a keresztes háború és az Egyh. belső megújulása. Fölsztelése után Viterbóba ment, majd Tivoli és a campaniai urak támogatásával 1145. XII. közepén bevonult Rómába, de már 1146. I: vissza kellett térnie Viterbóba, mert nem volt hajlandó leromboltatni Tivolit. Rómát Bresciai Arnold kerítette hatalmába. 1148. VII. 15: ~ szakadárnak nyilvánította Arnoldot, és letétel terhe mellett tiltotta meg a róm. klérusnak, hogy bármilyen kapcsolatot tartson fenn vele. Szicíliai II. Rogerius katonai segítségével 1149. XI: visszatért Rómába, de 1150. VI: újra távoznia kellett. Ekkor a rómaiakkal együtt tárgyalni kezdett III. Konráddal (ur. 1138-52), megígérte neki a cs. koronát is. A tárgyalások folytatódtak Barbarossa I. Frigyessel (ur. 1152-90) is, és 1153. III. 23: megszületett a konstanzi szerződés. Közben ~ 1152: megállapodott a rómaiakkal is, így XII: véglegesen elfoglalhatta székhelyét. - Nem sokkal megválasztása után, 1145: szír és örmény pp-ök érkeztek Viterbóba, akik ajándékaik mellett hírt hoztak arról, hogy a moszuli emír, Zenki 1144. XII. 23: elfoglalta Edesszát, a kerség legkeletibb bástyáját. ~ ezért fölszólította a fr. kir-t, VII. Lajost (ur. 1137-80), hogy nemeseivel együtt fogjon fegyvert a hitetlenek ellen. 1146. III: a fölhívást megismételte az egész fr. néphez, és a keresztes háború hirdetését Szt Bernátra bízta, aki nemcsak Lajos fr., hanem Konrád ném. kir-t is rá tudta venni, hogy vegyék föl a keresztet. A két kir. széthúzása, Komnenosz Manuel cs. (ur. 1143-80) támogatásának elmaradása a 2. keresztes hadjáratot kudarcba fullasztotta. - Az Egyh. belső megújulása érdekében írta Szt Bernát ~nek a De consideratione c. pápatükröt. ~ Íro-ban 4-re emelte az érsségek számát, és Port-nak, Dániának, Norvégiának és Svédo-nak is adott egy-egy érsséget. - 1147 nyarán Párizsban, telén Trierben, 1148. III. 21: Reimsben, VII. 7: Cremonában tartott zsin-ot, melyeken személyesen elnökölt, hogy a megújulást terjessze. Trierben Bingeni Szt Hildegárd, Reimsben Gilbertus Porretanus írásait is megvizsgáltatta. - ~ erősítette meg 1146: Lampridiust, az első zárai érs-et, Kökényes esztergomi érs-et, Bastard nyitrai pp-öt, 1147: Mikó kalocsai érs-et, 1148: Anthimius pécsi, János csanádi, 1150: Miraeus zenggi, Izbég győri pp-öt, 1151: Martyrius esztergomi érs-et. - Utóda 1153. VII. 12: IV. Anasztáz. - IX. Pius p. 1872. IX. 28: sztté avatta. Ü: júl. 8. **

Zatschek, Heinz: Beiträge zur Geschichte des Konstanzer Vertrages vom Jahre 1153. Wien-Leipzig, 1930. - LThK III:1172. - BS V:196. - SzÉ 1988:347. - Mondin 2001:240.