Magyar Katolikus Lexikon > J > Jenő, II.


Jenő, II. (Róma-Róma, 827. aug.): I. Paszkál utódaként 824. II-827. VIII: pápa. - Boemundus fia. A róm. nép és nemesség választási harcából a nemesség jelöltjeként került Szt Péter székébe. Megválasztását azonnal jelentette Jámbor I. Lajos cs-nak (ur. 814-840), elismerte főségét az →Egyházi Állam fölött és hűségesküt tett neki. Ősz folyamán Lajos fia, I. Lothar Rómába ment, hogy helyreállítsa a rendet és érvényesítse a cs. jogokat. A ~vel közösen kiadott Constitutio Lothari a frank uralkodók Róma, a p. és az egyh. állam fölötti uralmának a csúcspontja. Ugyanis a →Pactum Ludovicianumban 817: biztosított p. önállóságot fölfüggesztette, és megkísérelte, hogy a p-választást függetlenítse a rómaiak kénye-kedvétől. A Constitutio elrendelte, hogy a megválasztott a sztelése v. székfoglalása előtt köteles jelentést tenni a választásról, és hűségesküt kell tennie a cs-nak, ami fölért a bizánci korszak cs. jóváhagyásával. Az egyh. állam kormányzása rendszeres ellenőrzés alá került. Az Egyh. belső ügyeinek intézésében azonban ~ szabad kezet kapott (pl. a →képrombolás vitája). ~ 826: zsin-ot tartott, melynek végzéseit megküldte a frank pp-öknek is. - Utóda 827. VIII: Bálint. T.J.

LThK III:1171. - Mondin 2001:131.