Jakab ősevangélium: apokrif irat 1552 (G. Postel) óta használt neve, mely önmagát Mária születése v. Jakab apokalipszise néven nevezi. - Legrégibb szövege a 3-4. sz. Bodmer-papiruszon maradt fenn. A szerző Jakab, Szt József első házasságából született fiának mondja magát. - A ~ közp. alakja Mária. Szülei, Joachim és Anna öregségükben csodálatos módon kapták gyermeküket. A 3 éves Máriát szülei fölvitték a tp-ba és átadták nev-re. Amikor 12 é. lett, a főpap Áron vesszejéhez hasonló sorsvetéssel választotta jegyeséül az öreg és özvegy Józsefet. A Szentlélektől fogantatott Jézus egy barlangban született, miközben Mária és József úton voltak Betlehem felé. - ~a nem tört. értékű, de a dogmafejlődésben (Mária szüzessége), a lit-ban (→Mária bemutatása a templomban, Szt Joachim és Szt Anna ünnepe), az ikgr-ban és a sztföldi régészetben éreztette hatását. A Ny-i egyh. nem fogadta el, K-en azonban nagyra becsülték, és szír, örm., georgiai, kopt és etióp nyelvre is lefordították. Szerzője az ÓSz-et jól, a palesztinai viszonyokat viszont alig ismerte, ezért vsz. pogányker., s vsz. Egyiptomban élt; gör-ül, a 2. sz. 2. felében írhatta művét. - M-ul: ÓI II:332. (ford. Ladocsi Gáspár). **

BL:780.