Magyar Katolikus Lexikon > J > Jachin és Boász


Jachin és Boász: Salamon templomában a szentély bejáratánál, az előcsarnokban álló két bronz oszlop: a bal oldali a Jachin, a jobb oldali a Boász (vö. 1Kir 7,15-22; 2Kir 25,17; 2Krón 3,15-17; Jer 52,20-23). - Mindkét oszlop szabadon állt, tartó szerepük nem volt. Díszítő elemül szolgáltak, s vsz. jelképesen utaltak arra, hogy Isten a mögöttük lévő helyiségben tartózkodik. Lótusz formájú bronz oszlopfőben végződtek, hálók és láncszerűen összefűzött zsinórok díszítették; kerületük 12 könyöknyit tett ki. Magasságukat az idézett helyek eltérő módon adják meg. 1Kir 7,15-20; 2Kir 25,17; Jer 52,21: maga az oszlop 18 könyök magas, az oszlopfő magassága 5 könyöknyi; 2Krón 3,15-17: csak az oszlop, oszlopfő nélkül 35 könyök magas (ez biztosan hibás adat). Az oszlopokat Jeruzsálem elpusztításakor Nebukadnezár győzelme jeleként Babilonba hurcolta. - ~t a kk-ban a zsidóság és a pogányság jelképének tekintették. A →szabadkőművesek fő szimbóluma, a két oszlop a ~ra is utal. **

BL:772.