Józseffalva, Tolova (Bukovina): a Nagy-Somos forrásvidékén 1785. IX. 25: Csík székből származó 60 családdal települt székely község. - Bukovina legdélebbre települt székely faluja volt. Lakossága 1824: 395, 1877: 1200, 1930: 1163 fő (ebből 573 r.k., 543 m. anyanyelvű). 1890-1910: Kanadába vándorolt lakói alapították az ottani ~ telepet. R.k. lakosságát mindvégig m. papok szolgálták, 1940 előtt →Németh Kálmán OFM a plnos. ~ isk-jában 1919-ig m-ul tanítottak, akkor a m. tanítókat az oláhok elbocsátották v. nyugdíjazták, helyükre regáti oláh tanítókat helyeztek. ~ 1919-ig a lembergi, Bukovina oláh bekebelezése után a jászvásári ppséghez tartozott. 1939. V: a falu leégett, újjáépítését Németh Kálmán tanácsára úgy végezték, hogy a házak (kitelepüléskor) szétszedhetőek legyenek. 1941: néhány (főként vegyes házasságú) m. család kivételével a visszacsatolt Bácskába, a →dobrovoljacok üresen hagyott házaiba telepítették őket. Csantavér közs. külterületi lakotthelyén Bácsjózseffalva néven önálló települést létesítettek, ahol jegyzői kirendeltség is működött, önálló anyakönyvezésük volt. 1944 nyarán menekülniök kellett, a Dunántúlon telepedtek le. - Eredeti falujuk 1998: Vorniceni (Szucsava megye, Ro.), a Bácskában 1998: Újcservenka (szerbül Nova Crvenka, Szerbia). 88

Siculus 1942:104. - Németh Kálmán: Százezer szív sikolt. Hazatért és hazavágyó m-ok verőfényes Golgotája. Bácsjózseffalva, 1943. - A. Sajti 1987:65. - Kiss I:556. - EH I:35. - Lelkes 1998:274.