Magyar Katolikus Lexikon > J > József álma


József álma: 1. a pátriárkának, Jákob fiának álomlátásai. Az ifjú Józsefnek két álma volt arról, hogy családjának feje lesz: az egyikben gabonakévéje előtt hajlongtak testvéreinek kévéi (Ter 37,5-8); a másikban a nap, a hold és a csillagok hajlongtak előtte (37,9-10). Idősebb testvéreit ezek az álmok olyan irigységre ingerelték, hogy az „álomlátót” meg akarták ölni, majd Ruben tanácsára eladták az izmaelitáknak (37,12-30). - József nemcsak az álomlátás, hanem az álomfejtés ajándékával is rendelkezett, ezért Egyiptomban a börtönben megfejtette a főpohárnok (40,9-14) és a fősütőmester (40,16-23) álmát. Két évvel később a fáraó hét kövér és hét sovány tehénről szóló álmát fejtette meg mint Egyiptomra következő hét szűk és hét gazdag esztendőt. Ezután tette meg a fáraó országa második emberévé (41,1-43). - 2. a Boldogságos Szűz Mária jegyesének álma. Amikor Mária már jegyese volt Józsefnek és visszatért Erzsébet látogatásából, József látta, hogy gyermeket vár. Mivel igaz ember volt és nem akarta őt nyilvánosan elbocsátani, úgy határozott, hogy titokban küldi el. Ekkor jelent meg álmában az Úr angyala, aki így biztatta: „József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van” (Mt 1,18-25). - Amikor a napkeleti bölcsek eltávoztak, az Isten angyala ismét megjelent Józsefnek álmában, és megparancsolta, hogy menekítse a gyermeket Egyiptomba (Mt 2,13-15). - Heródes halála után is álomban kapta József a parancsot, hogy térjen vissza Izr. földjére (2,19-21), majd egy újabb álomban a fölszólítást, hogy költözzék Galileába (2,22). **