Magyar Katolikus Lexikon > J > Jónás


Jónás (héb. 'galamb'): bibliai személyek neve. - 1. ószövetségi próféta: →Jónás. - 2. az ÚSz-ben betszaidai halász, Simon Péter és András ap. apja (Mt 16,17, de Jn 1,42 és 21,15-17: János).

Jónás (Gát-Hefer, Zebulon földje, Kr. e. 8. sz.): próféta. - Amittai fia, II. Jerobeám (ur. Kr. e. 783-743) idejében működött. Nem szerzője, hanem főszereplője a protokanonikus ósz-i →Jónás könyvének, mely Kr. e. 400-200: keletkezhetett. ~ az 5. a kispróf-k között. - A 2Kir 14,25 szerint előre hirdette Izr-nek II. Jerobeám alatti terjeszkedését. A Jón a 12 kispróf. gyűjt-ben az egyetlen elbeszélő kv., e szerint ~ próf. megbízatása elől menekülve hajóra szállt, de mint az engedetlensége miatti vihar okozóját a hajósok a tengerbe dobták. Nagy hal nyelte el, de 3 nap múlva partra vetette. ~ elment a bűnös Ninivébe, annak pusztulását hirdető korholó szónoklatainak hatására a niniveiek megtértek és megmenekültek. Az emiatt elégedetlen ~t a hirtelen nőtt és hirtelen elpusztult bokor példázatával tanította meg az Úr arra, hogy a próf. hivatása a bűnös megtérítése, ezáltal megmentése az életnek. - Ikgr. Az óker. korban legtöbbször ruhátlan ifjúként, a kk-ban a próf-k között szakállas ffiként, gyakran kopaszon (mert a hal gyomrában kihullott a haja) v. ruhátlanul v. csak ágyékkötőben ábrázolták. Michelangelo (1475-1564) képén a Sixtusi kpnában ifjú, mellette egy hatalmas halszáj. A legrészletesebb ~-ciklust egy ún. ~-szarkofágon látni (Róma, Lateráni Múz., 3. sz. 2. fele), de a 3. sz-tól a katakomba-fest-ben és a kisplasztikában is előfordulnak ~-jelenetek (Brescia, ereklyetartó, 360 k.). Ált. a tengerbevetést, az elnyeletést és a hal gyomrából való kikerülését ábrázolták egymás mellett, de gyakori a töklevél árnyékában alvó képe is. Az óker. szarkofágokban pásztorjelenetben ábrázolták. A kk. tipológiában a hal gyomrában lévő ~ a sírban nyugvó Krisztus, megmenekülése a föltámadás előképe (Mt 12,4 alapján). Attrib-a a hal. **

Kirschbaum II:414. - Sachs 1980:198. - BL:879. - Rózsa II:311.