🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jászkun Kerület
következő 🡲

Jászkun Kerület, Hármas kerület: Heves, Külső-Szolnok, Pest, Csongrád, Bács-Bodrog, Bihar és Szabolcs vármegyék által határolt négy különálló terület. - 1870: ter-e 860.277 kh 1562 öl. - A ~ az egykori kun székek és Berény jász székből a tör. hódoltság alatt olvadt be a vm-rendszerbe, s a 18. sz. elejére vált önálló adózó kerületté (districtus). - 1701. VII. 4: a Budai Kamarai Hivatal közölte Sőtér Ferenc jászkun alkapitánnyal, hogy a jászkunok kiváltságait eltörölték, ezután jobbágyként kell adózniuk, mert a ~et mint háborús szerzeményt (koronabirtokot) eladják. I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) 1702. III. 22: 500 ezer Ft-ért zálogba adta a Német Lovagrendnek, amely 1730: földesúri tulajdonáról lemondott a Pesti Invalidus Ház javára. A törvénytelen eladatások és a földesúri függés alóli megváltást 1745. II. 10: Bécsben az udvari konf. engedélyezte, a jászkunok 580.000 Ft-ért megváltották magukat, V. 6: Mária Terézia (ur. 1740-80) redempcionális diplomájában szabad parasztokká nyilvánította a magukat kiváltó jászkunokat. A ~ a →redempcióban visszanyert és megerősített függetlenségét, szabadparaszti birtokszerkezetét megtartotta, kivéve II. József (ur. 1780-90) idejét, akinek közig. rendezésekor a Jászságot, a Kis- és Nagykunságot Hármas kerület néven összevonták, s 1784: közös népszámlálást tartottak. 38 települése 14.831 házában 17.656 családban 92.028 fő (75 pap, 2222 nemes) élt. - A Jászság 16 településén (Apáti, Árokszállás és Jászberény szabad mezővárosban, 8 szabad községben és 5 lakott pusztán), 5653 házban, 6887 családban 36.133 fő (43 pap, 822 nemes) élt. - A Nagykunság 7 településén (Karcag szabad mezővárosban, 5 szabad községben és 1 pusztán), 4020 házban, 4772 családban 25.278 fő (13 pap, 861 nemes) élt. - A Kiskunság 15 településén (Félegyháza és Halas szabad mezővárosban, 6 szabad községben és 7 pusztán), 5148 házban, 5997 családban 30.617 fő (19 pap, 539 nemes) élt. 1785: a vm-rendezéskor a ~et a Pesti Kerülethez csatolták, 1787: Pest vm-vel egyesítették. Önálló törvényhatóságát II. József halála után, 1790: állították helyre, 1791: ogy. követküldési jogot nyert. A ~ particularis joga (melynek alapját 1272: az egyes kir-ok által adományozott és megerősített szabadalmak, Mária Terézia kirnő 1745. V. 6: kiadott rendtartása és 1799. évi privilégiuma, az 1751. X. 5: József nádor, a jászok és kunok főbírája által megerősített jászkun statutum képezte) 1753-ig létezett. - A ~ népessége vagyoni és jogi helyzete szerint nemesekre, redemptusokra, irredemptusokra, zsellérekre és commoransokra tagolódott. 1828: 26.462 házban összesen 164.939 lakos élt, Egyházigazgatásában minden kerületbeli helység kegyúri joggal bírt. A kat-ok a Jászságban és a Nagykunságban az egri, a Kiskunságban a váci egyhm-be tartoztak; Jászberényben szerz. közösség is létezett. A ferencrendiek ktorának építését IV. Sixtus (ur. 1471-84) 1472. V. 17: engedélyezte. A tör. hódoltság alatt elpusztult ktort 1730: újra fölépítették, 1750: 15 szerz. élt benne. Szt Klára apácáinak zárdája 1700-ig létezett. A ~ iskolái, az el. népisk-kon kívül: Jászberényben, Félegyházán r.k. 4 o-os gimn., Kisújszálláson, Halason, Kunszentmiklóson ref. 4 o-os gimn. A lakosság fő foglalkozása földművelés és állattenyésztés, kismértékű céhes ipar. 1848-ig 63 céh működött, minden 92. ember foglalkozott iparral. A ~ részei a Jász Kerület (lat. Jazigia), a Nagykun Kerület (lat. Cumania Major) és a Kiskun Kerület (lat. Cumania Minor), ezért Hármas kerületnek is nevezték. - Jász Kerület. Ter. 1870: 267.580 kh 282 öl; népessége 1745: 17.364, 1801: 42.557 fő, 1828: 10.161 házban 56.484 fő, 1839: 59.538 (54.692 r.k., 4749 ref., 32 ev., 65 g.kel.), 1870: 80.596 fő (73.694 r.k., 5503 ref., 129 ev., 1191 zsidó, 79 egyéb vall.). Székhelye Jászberény (1692-től mezőváros). 1853-ig a Jászság Belső-Jászságból és Külső-Jászságból állt. - Belső-Jászság: Alsószentgyörgy (1830: mezőváros), Apáti (1746: mv.), Árokszállás (1756: mv.), Dósa, Gálszentgyörgy [Jászfelsőszentgyörgy], Fenszaru (1845: mv), Jákóhalma, Kisér (1818: mv.), Ladan (1828: mv.), Mihál Telek helységek; puszták: Boldogháza, Borsóhalma, Négyszállás, Ágó, Szent András, Heves-Ivány. - Külső-Jászság: a jász települések Kiskunságban fekvő pusztái, melyek két jelentősebb kitelepülési hullámban a 18. sz. 1. felében többségében a Jászságból népesültek be: Dorozsma, Kunszentmárton, Majsa és Félegyháza. 1785: a Bácskába: Ómoravicára, Pacsérra és Kulára történt jelentősebb kitelepülés. - Vizei: a Zagyva és a Tarna. Ter-én húzódik keresztül két egykori avar sánc: a Csörsz-árok és a Kis-árok. -

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.