Magyar Katolikus Lexikon > I > italo-albán bizánci szertartású katolikusok


italo-albán bizánci szertartású katolikusok: Az itáliai bizánci szert. kat-ok eredetileg gör-ök voltak, őseik még az ókori gyarmatosítás idején telepedtek le Szicíliában. A 8. sz: újabb gör. csop-ok érkeztek a szg-re, mely teljesen gör. jellegű lett. Szicíliából a gör-ök közül sokan átköltöztek D-Itáliába. 1017: e ter-eket elfoglalták a normannok, akik megszüntették itt a gör-ök ppségeit, a népet a lat. szert. fölvételére kényszerítették. Ezek az ún. italo-görögök nemcsak szert-ukat, hanem az anyanyelvüket is elvesztették; csak néhol maradtak meg gör. szórványok. Uez a folyamat játszódott le azon gör-ök körében is, akik 1453: Konstantinápoly eleste után érkeztek Itáliába. - A 20. sz. itáliai bizánci szert. kat-ok ősei a hazájukat meghódító törökök elől 1468 k. Itáliába menekült albánok. Ort. vallásúak voltak, de lassanként észrevétlenül és hivatalos unió nélkül kat-ok lettek. Évsz-okon keresztül r.k. pp-ök joghatósága alatt éltek. Róma 1919: megszervezte a calabriai italo-albán ppséget Lungro székhellyel. 1937: Piana székhellyel Szicíliában alapított egyhm-t az ~ számára, →sztauropég apátság rangjára emelte a →grottaferratai ktort, és az igumen-exarcha joghatósága alá rendelte a szerz-eket, valamint a ktor ter-én élő világiakat. Az ~nak 3 egyh. szervezete működik: Lungro, Piana és Grottaferrata, ez utóbbi helyen közös szinodust létesítettek. Az ~ a lit-t gör., albán és ol. nyelven végzik. A papnöv-ek jelenleg középfokú tanulm-aikat Grottaferratában, a teol-t a róm. gör. koll-ban végzik. Az ~ száma az 1980-as években kb. 71 ezer. P.I.

Lacko 1961:47. - Oriente Cattolico 1962:225. - AP 1983:338, 456.