Magyar Katolikus Lexikon > I > ináncsi fegyverszünet


ináncsi fegyverszünet, 1607. dec. 31.: A →bécsi béke ill. a →zsitvatoroki béke előírásainak nem teljesítése miatt a →hajdúk elégedetlenkedtek. 1607. VIII. 2: Thurzó György gr. beadványban figyelmeztette I. Rudolf kir-t (ur. 1576-1608), ha nem ellenjegyzi a zsitvatoroki békét s nem intézkedik a hajdúk kielégítéséről, akkor újabb fölkelésre számíthat. Az udvar tétlensége miatt Szabolcs vm. mindenben akadályozta a hajdúk kiváltságolt letelepítését. Ali budai pasa és Nagy András hajdúgenerális X. közepén Budán megegyezett: a pasa szükség esetén megsegíti a bécsi béke teljesítéséért fegyverbe álló hajdúkat, akik XI. elején táborba szálltak. Kiáltványukban közölték: addig fegyverben maradnak, amíg a bécsi békének és kiváltságaiknak eleget nem tesznek, s kb. 16 ezren megindultak Miskolc felé. XII. 5: a rendek a sárospataki részgyűlésén fölhatalmazták a kir. biztosokat, hogy a hajdúk ellen nemesi fölkelést is hirdethetnek. Homonnai Bálint vezetésével 15 főt küldtek a hajdúkkal való tárgyalásra. XII. 10: Szerencsen a tárgyalások eredménytelenül végződtek, a hajdúk Homonnai nemz. kir-lyá választására készültek, mire a rendekkel Ináncson 50 napos fegyverszünetet kötöttek. 1608. I. 2: a felsőmo-i rendek kassai részgyűlése jóváhagyta az ~et, ideigl. szállásterületet jelölt ki a hajdúcsapatoknak, megszabták a vm-nek a számukra adandó élelem mennyiségét. Az ~ következménye az 1608. II. 6: kötött →hajdú egyezség. 88

Horváth M. V:62. - MTK II:434.