Magyar Katolikus Lexikon > I > ióta


ióta (gör.): →i betű az ábécében. A latin, görög, héber írásban, de a magyarban is a legkisebb írásjel: i. - Amikor Jézus a →hegyi beszédben a →Törvény értékét és hozzá való viszonyát akarta érzékeltetni, mondta: „Ne gondoljátok, hogy feloldani jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem felodani jöttem, hanem beteljesíteni.” És nyomatékul hozzátette: „Bizony mondom nektek, míg elmúlik az ég és a föld, egy ~ v. egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.” (Mt 5,18). A vesszőcske az ékezetet v. hangsúly jelölte, mint jel még kisebb, mint az ~.  **