🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > Iván
következő 🡲

Iván: Keresztelő Szent →János nevének szláv változata. →Szent Iván tüze, →szentivánfű, →szentivánpipitér

Iván, Győr-Moson-Sopron m.: plébánia a győri egyhm. csepregi esp. ker-ében. - Tp-át 1420 e. Ker. Szt János tit-ra sztelték. Lakói 1540 u. ev-ok lettek. A pléb-t 1660: alapították újra. Mai Szt András tp-át 1820: Széchényi Ferenc építtette; a régebbi tp. hajója lett a sztély. 1883: a tp-ot átalakították. Org-ját (1/10 m/r, op. 806.) 1912: az →Angster gyár építette. Kegyura 1880: Széchenyi Kálmán gr. - 1951: ~ plnosát, Rozmár Sándort (1900-53) rendőrök megverték, sérüléseiből nem épült föl. - Lakói 1840: 1164 r.k., 19 izr., össz. 1183; 1910: 1717 r.k., 30 ev., 37 izr., össz. 1784; 1940: 1816 r.k., 11 ev., 5 ref., 20 izr., össz. 1852; 1983: 400 r.k., össz. 1500; 1990: össz. 1436. - 1948: 7 tanerős r.k. ált. isk-jában 283 tanuló. **

Genthon 1959:142. - Búzás kz. 225. - Hetényi Varga I:317. - Adalékok ~ község helytört-éhez. Szerk. Németh László H. é. n. (Iván, 1999.)

Iván, Tolna m.: egykori bencés apátság a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, Bonyhád tájékán. - 1326: említi először okl., amikor Fülöp apát az ~nal szomszédos Vojada (Vajad) birtok felől a pécsi kápt. előtt nyilatkozik. 1333: évi jövedelme mindössze 5 márka. 1467: a pécsi várnagy, az apátság kegyura vádolta Vince apátot, aki egyúttal a szekszárdi apátság őre is volt, mert elidegenítette mon-a javait, ingóságait, kv-eit. Korábban a Mozsgai család tagjai voltak a kegyurak, akik 1507: II. Ulászló új adományaként ismét megkapták a kegyuraságot. 1515: János apát részt vett a bencés apátok pannonhalmi kápt-ján. 1528: a patrónusok Pécsváradi Istvánt tették meg apátnak, a pécsi pp-nél bemutatták, aki azután megerősítette. Ezt követően többé nem hallunk az apátságról. Pontos helye ismeretlen. H.F.

Genthon 1959:142. - PanRt XII/B:328.

Iván Gizella M. Hermána, DNAK (Hegyhátszentpéter, Vas vm., 1894. febr. 9.-Hegyhátszentpéter, 1977. nov. 16.): szerzetesnő. - Kőszegen 1913. II. 4: lépett a kongr-ba. Uitt tette 1914. II. 2: első, 1917. II. 2: örök fog-át. Betegápoló és vendégfogadó volt Kőszegen és Vasváron. 1950. VI. 16., a szétszóratás után egy rokonához került. r.k.

Iván János, Assisi Szt Ferencről nev., Piar (Nagykanizsa, Zala vm., 1909. nov. 17.-Bp., 1992. aug. 21.): gimnáziumi tanár, kántor. - 1928. VIII. 27: Vácott lépett a r-be, 1932. IX. 11: ünn. fog-at tett, 1935. VI. 16: pappá szent. és Bpen fil. dr., lat-tört. szakos tanári okl-et szerzett. 1936 tavaszán áll. ösztöndíjjal mint a róm. M. Tört. Int. tagja a Biblioteca Nazionale Vittorio Emanuelében s a firenzei Arch. dello Statóban II. Lipót toszkánai uralkodásának idejét (1765-92) kutatta. 1936: Debrecenben, 1939: Kecskeméten, 1942: Kolozsvárt, 1944: Kecskeméten gimn. tanár. 1949: Vác-Felsővárosban kp., 1950: a piar. teol. előkészítő isk. tanára. 1951: Palinban (Nagykanizsa m.), 1953: Gelsén ált. isk. tanár, 1957: Nagykanizsán sekrestyés, 1960: kántor. 1985: Bpen nyugalomban. - M: Földbirtokreform és társad-unk 1890-1914. Bp., 1935. (Palaestra Calasanctiana 9.) (Pázmány Péter Tudegy. Tört. Szem. kiadv. 5.) - Magyarság és a nemzetiségek. Kecskemét, 1944. - Összefoglaló kérdések a m. tört-ből. Uo., 1944. - Mo. tört. a szatmári békétől napjainkig. A kat. gimn. és reálgimn. 8. o. számára. Szerk. Balogh Albin. Átd. Bp., 1947. T.E.

Schem. Piar. 1943/44:59. - Gulyás XV:333. - Koltai 1998:168.


Iván István (Szombathely, 1905. jún. 23. – Bp., 1968. jan. 1.): ötvös, éremművész. – A bpi Iparműv. Isk-ban Reményi Józsefnél, Simay Imrénél és Csajka Istvánnál tanult. 1934: Bp. székesfővárosi ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricumban képezte magát. 1939–: az Áll. Pénzverőnél dolgozott, 1945: műv. vez., több hazai pénzérme tervezője. Számos érmet is mintázott. Egyh. munkái: pasaréti Páduai Szt Antal-tp oltárkeresztje és világítótestei [Hodin Jenővel, 1934] és a pesterzsébeti Magyarok Nagyasszonya tp oltára. Pr. L.

Huszár, Lajos–Procopius, Béla v.: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Bp., 1932: 262. – Az Érem.1959/13. (Szigeti István: ~ szobrászművész érmei és plakettjei.) – Rádóczy Gyula: A legújabb kori magyar pénzek. Bp., 1984. – Gellér Katalin: Pesterzsébeti Magyarok Nagyasszonya templom. Bp., 1996. – H. Vladár Ágnes: Pasaréti Páduai Szt Antal plébániatemplom. Bp., 2000.

Iván László (Homokmégy, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1933. dec. 20.–): hittanár, plébános. – 1953: Pannonhalmán éretts. Kalocsai egyhm-sként a teol-t Szegeden kezdte, 1954 őszén Bpen a KPI-ben folytatta. 1956 őszén a jegyzetoszt. vez-je, s mint ilyen felelős volt a stencilgép használatáért. A már fölszentelt növ-ek röpcédulákat sokszorosítottak, de amikor XII: újabbat akartak készíteni, ~ az intézményt féltve ezt megtagadta. 1957. V. 10: mégis letartóztatták, a Fő u-ban, a Markó u-ban és a Gyűjtő fogházban tartották fogva. A →Turchányi Egon és társai perben 17-ed rendű vádlottként elítélték. XII. 21: szabadlábra helyezték. 1958. VIII. 10: Grősz József érs. Homokmégyen pappá szent. Ősszel visszatért a KPI-be, drálni, de 1959. I: főpásztora kihelyezte Kalocsa–Szt Imre pléb-ra. Így kerülte el a KPI növ-einek szétszóratását (→Központi Papnevelő Intézet). – 1960 nyarán Soltvadkerten kp. 1961: a KPI-ből eltávolított és titokban fölszentelt kispapok támogatása miatt az ÁVH zaklatni kezdte. Hogy ne kelljen együttműködnie, 1961. VI: érs-ével egyetértésben elhagyta Soltvadkertet, és nagyszüleihez költözött. IX: az érs. Rémre helyezte kp-nak, hitokt. engedélyét ugyan megvonták, de egyébként békében hagyták. XII: Akasztón kp. és hitokt. 1963. VI. 25: drált. 1964: Jánoshalmán, 1967: Bátyán kp. 1968. VIII. 4: útlevéllel Ny-ra utazhatott, s kinn maradt. Linzben menedékjogot kapott, m. lelkész lett. 1969. IX. 1: a →Kastli Magyar Gimnázium hittanára. A 9 oszt. gimn. számára először jegyzeteket, majd hittan-kveket írt. A diákmiséket a Szabad Európa Rádió közvetítette, ~ prédikált. 1978. IX. 1: a regensburgi egyhm. szolg-ba lépett, de az 1981/82-es tanévet még Kastlban töltötte. 1982: meghívták az USA-ba, X. 1: az →Akroni Jézus Szíve egyházközség plnosa lett. 1986: visszatért No-ba, X. 1: Haberskirchen plnosa, ellátja Unterrohrbachot is. s.k.