Illés szekere: 1. Illés próféta földi élete végének utolsó eleme: miközben Elizeussal a haláláról beszélgetett, Elizeus látott egy tüzes lovak által vont tüzes szekeret, majd Illést elragadta a forgószél (vö. 2Kir 2,11). - 2. Az egyházatyák a 4. sz: kezdik ~t idézni: Cirill szerint ~ Jézus mennybemenetelének eszköze volt. Nisszai Szt Gergely a megtestesülés jelképének értelmezi, mely a mennyből lejön a földre, hogy emberi természetünket az égbe emelje; nála kapcsolódik össze ~ az Egyiptomból való kivonulással és a Vörös-tengeren való átkeléssel; ált. azonban mint tűz-szekér legjellemzőbb sajátsága a fény, mely a Szentlélek megvilágosító erejét jelenti (vö. még „a lélek fölemelt és elvitt engem...” szentírási tört-ekkel). - ~ az egyhatyáknál leggyakrabban a keresztséggel azonos, mely a lelket a mennybe viszi. Illés ugyanis a vízben emeltetett föl: átment a Jordánon, s utána ragadták el a lovak a menny felé. - 3. Ikgr. A szarkofágokon igen elnagyoltan ábrázolták: víz, hullámok, kocsit vezető figura. A Jordán képével összekapcsolva ~ a keresztség előképe lett. - A naarani zsinagóga képén ~hez Dániel megszabadulásának tört-e asszociálódik. Hamman Lif (Tunézia) zsinagógájának falán az üdvösség jelképei közt látható egy kerék, mely ikgr. rövidítésként értelmezve ~nek jelképe lehet, a kerék a lélek utazásának képére utalhat. - A katakombák freskóin gyakori motívum ~, mely idővel a Krisztus-Héliosz szekere lett, majd ált. az ég felé vivő kocsi. Az →apoteózis hellénista képét mindenki ismerte, a szoláris kultuszok elterjedése után a kocsi a császárok megistenülésének jelképe lett. A domborművek kocsiján ábrázolták a cs-t, a kocsi a birod-at jelképezte, a kocsit szárnyas lovak húzták! Nemcsak uralkodókat, hanem jelentéktelenebb személyeket is ábrázoltak így. A zsidók is átvették ezt az ábrázolást, majd a ker-eknél is meghonosodott. Galileai zsinagógákban gyakran ábrázolták a Nap-szekeret. Beth Alephben egy mozaikon Héliosz kocsijáról négy lovat hajt, körülvéve a zodiákus és az évszakok képeivel. A jelképeket úgy lehetett értelmezni, mint a lélek Istenhez emelkedésének képeit. A Petrus et Marcellinus-katakomba freskóján a festő a Napot ábrázolta kétlovas kocsiján. Fontos emlék a vatikáni hüpogeion mozaikja, mely Hélioszként, az „igazságosság Napjaként” (sol iustitiae) ábrázolja Krisztust, keresztények így adtak biblikus tartalmat az eredetileg pogány képnek. Héliosz kocsijának eszkat. jelentése lett a ker. művészetben. Illés alakját egyébként is könnyű volt a Nappal asszociálni a gör. nevek hasonlósága alapján (Éliasz-Héliosz), neve egy betű megváltoztatásával „Nap”-ra változik. **

Vanyó 1988:141.