Magyar Katolikus Lexikon > I > ítélet megtámadása


ítélet megtámadása (lat. impugnatio sententiae), 1983-ig ítélet elleni jogorvoslat (remedia iuris): a pert lezáró bírói ítélet kétségbe vonása. - Két lehetősége: a →semmisségi panasz, mellyel az érvénytelen ítélet támadható, és a →fellebbezés, amely az érvényes, de valamelyik fél számára sérelmes ítélet ellen jelenthető be. Nem szól a CIC az ~nak módjai között a harmadik személy ellenkezéséről (oppositio tertii), melyet a CIC 1917:1898-1901. kánonja még ebben az összefüggésben említett. A hatályos törvénykv. csupán általánosan utal a harmadik személy közbelépésére. Az →előbbi állapotba való visszahelyezésről, mely szintén az ítélet hatásainak megszüntetését célozza, a CIC nem a megtámadási módok között, hanem a →jogerős ítélet kapcsán tárgyal, hiszen ez az eszköz az ilyen ítélettel szemben érvényesíthető. E.P.

Erdő 1991:621.