húsvétszámítás (lat. computus paschalis): a →húsvét dátumának kijelölése. - Húsvét ünnepe →mozgó ünnep, azaz minden évben más időpontra esik. A dátuma körüli →húsvéti vitára a →niceai zsinat tett pontot. A római ~ szerint az ünnep a tavaszi →napéjegyenlőséget (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van, legkorábban III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én. A keleti egyh. a ~ban megmaradt a →julián naptárnál. - Története. A tavaszi telehold idejét eredetileg megfigyeléssel állapították meg mind a zsidók, mind az őskeresztények. A zsidók az első tavaszi hónap, a Niszan kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőség előtti új holdsarló megjelenését különös gonddal figyelték. Az ettől számított 14. napon (holdtöltekor) volt a →készületi nap legnagyobb ünnepük, a →pészah előtt. Jézus egy ilyen pészah ünnep készületi napjának kora délutánján, Niszan 14: halt meg. Halála évében ez a készületi nap péntekre esett, pészah ünnepe szombaton volt. A készületi napon este 6 órától már tiltották a temetést is, ezért kellett sietni Jézus sírbatételével. Föltámadása az ünnep utáni hét első napján, Niszan 16: vasárnap történt. A ker. húsvét dátumában így Niszan 14. napja alapvető szerepet játszik. - Már az ősegyh-ban többféle nézet volt arról, hogy mikor kell a húsvétot ünnepelni. Egyesek Jézus föltámadásának napját, a vasárnapot akarták megülni. Mások ragaszkodtak a keresztrefeszítés napjához, a Niszan 14-éhez (a 14-es szám latin neve után ezek a →quartodecimanusok). A pápák határozottan ellenezték véleményüket. A zsidókkal egyidőben ünneplő keresztények között az is előfordult, hogy a tavaszi napéjegyenlőség előtt megünnepelték húsvétjukat (gör. elnevezésük szerint ők a protopaszkhisták). Kr. u. 70. u. ugyanis már a zsidók időszámítása sem a megfigyelésen alapult, így előfordult, hogy Niszan 14. megelőzte a tavaszi napéjegyenlőséget. - A 2. sz. vége felé Kisázsia quartodecimanus nézetet valló egyházától eltérően a legtöbb egyház (Alexandria, Jeruzsálem, Róma) a 14-ét követő vasárnapon ünnepelte húsvétot, függetlenül a hónap dátumától. A 3. sz: mindinkább ez erősödött, míg végül a ~t a niceai zsinat 325: döntötte el. Előírta az egységes vasárnapi ünneplést, azaz húsvét ünnepeként a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg. Kimondta, hogy a ker-ek a húsvétot mindenütt ugyanazon a napon ünnepeljék, és ez semmiképp ne történjék a tavaszi napéjegyenlőség előtt. A napéjegyenlőség dátumát márc. 21-ben határozták meg, a hozzá tartozó Niszan 14., vagyis holdtölte kiszámítása az alexandriai pp-ök feladata volt. A rendelkezés egészen a Gergely-féle naptárreformig biztosította a húsvét egységes megünneplését a kereszténységen belül. A niceai zsin. az általános rendelkezésen túl nem adott meg pontos szabályokat; rendelkezése szerint tisztán matematikai eljárássá vált a ~, és adminisztratívvá a meghatározása. A computus ecclesiasticus a matematikai kronológia módszerét használja. - Alexandriai Cirill a Niszan 14., vagyis a húsvéti holdtölte idejét egy ciklusos számítási módszerrel határozta meg. Ez azon a tapasztalaton alapul, hogy 235 →holdhónap csaknem pontosan 19 →napévvel egyezik meg, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. A különbség oly kicsi, hogy kb. 300 évig nem okoz semmi zavart. 300 év után azonban már jelentkezik 1 nap különbség, mert 235 holdciklus valamivel hosszabb, mint 19 napév. 300 év alatt a ciklikusan számított holdfázisok (pl. holdtölte) a hold valós korához képest késésben vannak. Ez azt jelentette, hogy a hold valódi fázisához (korához) képest a kort jelölő →epakta késésben volt. Ezt az epakta csökkentésével korrigálni kell. - Az általánosan elterjedt nézet, mely szerint a pápai naptárreform azért vált szükségessé, hogy a tropikus napévet pontosabban határozzák meg, nem állja meg a helyét. A julián naptár és a →Gergely-naptár eltérése még ma is csak 14 nap, s egy ilyen módon „pontatlan”, hosszabb napév a mezőgazdaságban még nem okozna semmi zavart, mert az időjárás ingadozásai ezt az időszakot bőven túllépik. Nagy zavar keletkezik azonban a húsvét kiszámításában, ha a ciklikusan számított holdtölte és a valódi időpontja nagyon eltér egymástól, pl. ha a számított a valódi holdtölténél későbbi időpontra esik. A helyzet rendezését hozó reform kidolgozásával Aloigi Giglio, humanista nevén Lilius veronai orvost bízták meg. Lilius idejében a napéjegyenlőség III. 11: volt. A ciklikusan számított telehold a valódi után, ált. 3 nappal később következett. Az alexandriai módszerrel számított epakták még megfeleltek a 6. sz: is, mivel →Dionysius Exiguus római apát, aki 532: készített 95 évre előre ~i táblázatot, már egy nappal visszatolta az alexandriai pp. epaktáit.
XIII. Gergely p. (ur. 1572-85) idejére már háromszor kellett volna a 300 évenkénti eltolódást figyelembe venni. Ez nem történt meg, és emiatt, továbbá a tropikus napévnél már 10 nappal hosszabb julián év miatt már szinte áttekinthetetlen zűrzavar volt a ~ban. A feladat az volt, hogy olyan számítási mód szülessen, mely szerint a ciklikus holdtölte a valódival a lehető legjobban egybeesik, soha nem jut magára a napéjegyenlőség napjára, és nem is előzi azt meg. Lilius a századik évek közül csak a 400-zal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, korrigálta az év hosszát, s így elérte, hogy a napéjegyenlőség nem hátrált többé, hanem III. 21: maradt. A Meton-ciklusban a 300 évenként föllépő eltolódást ugyancsak „szöktetéssel”, az epakták alkalmas megváltoztatásával szüntette meg. Korrigálta az epaktákat a 300-zal osztható években és a 400-zal osztható szökőévekben is. Nincs epaktákra vonatkozó korrekció viszont a 3-mal és 4-gyel is osztható századokban (ilyen pl. a 2400.), mert akkor a két ellentétes javítás éppen semlegesíti egymást. Lilius az 1800-as évtől kezdődően egy 2500 éves ciklust vezetett be. Ez idő alatt 7-szer egymás után 300 éves korrekció követi egymást, a 8. javítás az időszak végén, 400 év múlva következik be. Ez jobb közelítést jelent, mint ha csak 300 évenként korrigálnánk. A tropikus év és a szinodikus hónap akkori ismert értékei elég pontosak voltak egy jó ciklus fölállításához. A mai, pontosabb értékekkel se lehetne jobb eredményt elérni a ciklusszámításban. - Lilius, amennyire csak lehetett, ragaszkodott a tradíciókhoz. Az alexandriai számítási módszer minden külsőségét megtartotta. Tiszteletben tartotta azt a húsvéthatárra vonatkozó hagyományt is, hogy IV. 25-énél később húsvét nem lehet. A holdmozgás és a ciklusszámítás szeszélyéből ugyanis a →naptárreformig véletlenül IV. 19: (vasárnap) nem fordult elő húsvéti telehold, amiből az IV. 26-ai húsvét logikusan következett volna. Lilius azonban előre látta, hogy ez előbb-utóbb be fog következni, ezért ügyes érvrendszerrel bebizonyította, hogy az IV. 19-i húsvétok is megfelelnek a zsinati rendeleteknek. Ilyen volt pl. 1981: a húsvét, amikor a holdtölte napján (IV. 19), azaz Niszan 14: ünnepeltük a húsvétot (ez quartodecimanus volt). 1962 húsvétja pl. paradox volt, amennyiben a csillagászati holdtölte éppen III. 21-én, néhány órával a napéjegyenlőség után következett be, a ciklikus számítás bizonyos ingadozása folytán azonban a számított Niszan 14. ettől nagyon eltért: IV. 18-ra esett. Húsvétvasárnap IV. 22: volt. - A ciklikus számítás következtében tehát előállhatnak olyan húsvéti dátumok, melyeket a niceai zsinat el akart kerülni. A gyakorlatban azonban ennek nincs jelentősége. - Egyes teol-októl mind a K-i, mind a Ny-i egyh-akban nem áll távol az a gondolat, hogy a húsvét időpontját a csillagászati telehold idejével határozzák meg. A hold mozgásának szabálytalanságai miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy pontosabbá válna a ~, paradox és quartodecimanus húsvétok ugyanúgy előfordulhatnának. Lehetne azonban a húsvét dátumát valamelyik áprilisi vasárnapra rögzíteni. Így megszűnne a különbség az ortodox, kopt, katolikus stb. egyházak húsvéti dátumai közt. Ez megfelelne a niceai zsinat célkitűzéseinek is. - A húsvét dátumának kiszámításában ma is XIII. Gergely p. 1582: kiadott Inter gravissimas kezdetű bullája az irányadó. E naptárdekrétum része volt a De anno et ejus partibus (Az évről és részeiről) c. tanulmány. Ez tartalmazza az új húsvéti rendelkezéseket. Népszerű formában, indoklás nélkül elmagyarázza, hogyan lehet az epaktákat és a vasárnapi betűket 1583-2099-ig meghatározni, s ily módon a húsvét idejét kiszámítani. Az eljárás elég körülményes, ezért a latin nyelvű Missale Romanum és a Breviarium Romanum kötetei tartalmazzák a húsvétok előre kiszámolt dátumait. A lat. nyelvű szöveg a II. vat. zsinat utáni, nemzeti nyelvekre lefordított misekönyvekben már nincs benne. - A csillagászati megfigyeléseket egy adott helyen végzik, és az adott helyhez adott helyi idő tartozik. Az újhold sarlója más-más helyi időben látható Jeruzsálemben, mint Rómában. A viták elkerülésére a Gergely-naptár a ~ban nem használ kitüntetett helyet, meridiánt, ellentétben a csillagászati számításokkal. Ha nincs kitüntetett meridián, akkor csak a ciklusos számítás jelenthet megoldást. P.B.K.
Kövesligethy Radó: Matematikai és csillagászati földrajz. Bp., 1899. - Astronomische Nachrichten 1933:247. sz. - Zeitschrift für katholische Theologie 1955:3. sz. - Teres Ágoston: Biblia és csillagászat. Bp., 1994. - J. Casanovas SJ közlése
A húsvét dátuma 2000-2050:
Gergely-naptár |
Julián naptár |
2000. ápr. 23. |
ápr. 30. |
2001. ápr. 15. |
ápr. 15. |
2002. márc. 31. |
máj. 5. |
2003. ápr. 20. |
ápr. 27. |
2004. ápr. 11. |
ápr. 11. |
2005. márc. 27. |
máj. 1. |
2006. ápr. 16. |
ápr. 23. |
2007. ápr. 8. |
ápr. 8. |
2008. márc. 23. |
ápr. 27. |
2009. ápr. 12. |
ápr. 19. |
2010. ápr. 4. |
ápr. 4. |
2011. ápr. 24. |
ápr. 24. |
2012. ápr. 8. |
ápr. 15. |
2013. márc. 31. |
máj. 5. |
2014. ápr. 20. |
ápr. 20. |
2015. ápr. 5. |
ápr. 12. |
2016. márc. 27. |
máj. 1. |
2017. ápr. 16. |
ápr. 16. |
2018. ápr. 1. |
ápr. 8. |
2019. ápr. 21. |
ápr. 28. |
2020. ápr. 12. |
ápr. 19. |
2021. ápr. 4. |
máj. 2. |
2022. ápr. 17. |
ápr. 24. |
2023. ápr. 9. |
ápr. 16. |
2024. márc. 31. |
máj. 5. |
2025. ápr. 20. |
ápr. 20. |
2026. ápr. 5. |
ápr. 12. |
2027. márc. 28. |
máj. 2. |
2028. ápr. 16. |
ápr. 16. |
2029. ápr. 1. |
ápr. 8. |
2030. ápr. 21. |
ápr. 28. |
2031. ápr. 13. |
ápr. 13. |
2032. márc. 28. |
máj. 2. |
2033. ápr. 17. |
ápr. 24. |
2034. ápr. 9. |
ápr. 9. |
2035. márc. 25. |
ápr. 29. |
2036. ápr. 13. |
ápr. 20. |
2037. ápr. 5. |
ápr. 5. |
2038. ápr. 25. |
ápr. 25. |
2039. ápr. 10. |
ápr. 17. |
2040. ápr. 1. |
máj. 6. |
2041. ápr. 21. |
ápr. 21. |
2042. ápr. 6. |
ápr. 13. |
2043. márc. 29. |
máj. 3. |
2044. ápr. 17. |
ápr. 24. |
2045. ápr. 9. |
ápr. 9. |
2046. márc. 25. |
ápr. 29. |
2047. ápr. 14. |
ápr. 21. |
2048. ápr. 5. |
ápr. 5. |
2049. ápr. 18. |
ápr. 25. |
2050. ápr. 10. |
ápr. 17. |
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.