Magyar Katolikus Lexikon > H > humiliáták


humiliáták (lat. 'alázatosak'): 1. az első harmadrendi intézmény. Nevüket festetlen v. szürke gyapjúruhájukról kapták. A 12. sz. végén Lombardiában jámbor egyes-ek alakultak, melyekben ffiak, nők és házaspárok, főleg a takácsok közül, bizonyos szerz. szabályok (imádság, összejövetel) szerint éltek. Elvetették a pereskedést és az eskütételt, hetenként 3x böjtöltek. - 2. 1201-1571: szerzetesrend. III. Ince (ur. 1198-1216) p. a ~at 1201: hármas tagolású renddé fogta össze. Az elsőt az eretnekek ellen prédikáló papok és az apácák, a másodikat főleg takácsmesterséggel foglalkozó ffiak és nők alkották. Gyakran →kettős kolostorban éltek. A harmadik r. tagjai megmaradtak a család keretei között. E harmadik r. a 14. sz. folyamán elenyészett, az első és második r-et, mivel a →trienti zsinat reformjait elutasították, V. Pius p. (ur. 1566-72) 1571: föloszlatta. - 3. A ~ egy része elszakadt az Egyh-tól: az 1179. évi p. tilalom ellenére laikus létükre prédikáltak, ezért III. Lucius p. (ur. 1181-85) 1184: a →valdiakkal együtt kiközösítette őket. **

LThK V:534.