Magyar Katolikus Lexikon > H > honfoglalás


honfoglalás: a Kárpát-medencének a honfoglaló magyar törzsszövetség népe által 895-900: történt birtokbavétele. - A hadjárat előkészítése bizonyára az e tájat bejárt, azt földerítő, föltérképező kereskedők révén történt. Az első m. csapatok 862: jelentek meg mint Karlmann K-i frank (Ostmark) határgróf szövetségesei, aki föllázadt apja, Német Lajos (ur. 843-876) K-i frank kir ellen. 881: a →kabarokkal együtt harcoltak Bécs alatt a ném. uralom ellen lázadó Szvatopluk (ur. 870-894) morva fejed. (határgróf ?) szövetségeseként a K-i frankok ellen. 882: a Duna tájékán egy m. király (vsz. kende v. künde) magához hívatta és megajándékozta Metód szerz-t. 886-889: Levedi (vajda?) fősége alatt VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (ur. 919-953) bizánci császár szerint a m-ok a Don folyó és az Azovi-tenger vidékén, Levédiában 3 é. együtt éltek a →kazárokkal. 889 táján, a (II. ?) besenyő-m. háború után a m-ok Levédiától Ny-ra, a Dnyeper és Dnyeszter vidékére, Etelközbe vonultak, ahol örök szövetségként →vérszerződést kötöttek a 108 nemzetséget képviselő 4 szabir, 2 onogur és egy kabar törzs vezérei: a Jenő törzs vezére Kond, a Kér törzs vezére Tétény (a 2 onogur törzs), a Keszi törzs vezére Huba (a kabar törzs), a Kürt-Gyarmat törzs vezére Ond, a Megyer törzs vezére Árpád, a Nyék törzs vezére Előd, a Tarján törzs vezére Tas. A besenyők és úzok háborgatásainak kitett m. törzsszöv. a jobban védhető, katonai erejükben a frank háborúkban szétzilált (rokonnép) avarok földjének birtokba vételét határozták el. 892: Karintiai Arnulf (ur. 887-899) K-i frank kir. szövetségeseként háborúztak Szvatopluk morva fejed. ellen. 894: Bizánc szövetségében az Árpád fia Levente vezette Megyer és Keszi törzsbeli sereg az Al-Dunánál taktikázó csatározásokkal gyengítette Simeon bolgár kán (893-927; 919: cár) csapatait, akivel a szöv-et megszegő bizánciak különbékét kötöttek. Szvatopluk a keleti frankok ellen ismét szövetséget kötött a m-okkal (fehér ló-monda), akik a Dunántúlon portyáztak, amikor Szvatopluk meghalt. 895 tavaszán a törzsszövetség Árpád vezette főserege a Vereckei-hágón át a Kárpát-medencébe nyomulva megszállták a Felső-Tisza vidékét, majd a bolgár fennhatóság alatti Alföldet, akik Levente hadjárata után e peremvidékükön nem tudtak ellenállni. Közben (bolgár v. bizánci biztatásra), az úzok elől menekülő besenyők megtámadták a m-ok etelközi, a haderő túlnyomó részének távolléte miatt nehezen védhető szállásait. A m-ok, Simeon bolgár kán (893-927; 919: cár) seregeitől is támadva, állataik nagy részét hátrahagyva menekültek Erdélybe, miközben egy-két nemzetség vsz. elpusztult, de 7 m. és 3 kabar törzs eljutott a Kárpát-medencébe. Erdélynek a Marostól É-ra fekvő részét foglalták el, a bolgár uralom alatt álló D-Erdély birtokbavétele ezután fokozatosan történt. 897: a Kárpát-medence népeinek egy része a m-ok elől Bulgáriába települt. 898: a bajorok egyezséget kötöttek a Pannóniát megszálló m-okkal a ker. lakosság védelmére. Arnulf K-i frank kir. és róm. cs. biztatására és szövetségében 899. III: kb. 5000 főnyi m. had vonult É-Itáliába, végigdúlta Lombardiát, VI. 29: Velence sikertelen megközelítése után a Brenta folyónál IX. 24: legyőzte I. Berengár itáliai kir. (ur. 888-924) seregét, majd Itáliában áttelelve, 900 tavaszán visszatért a Kárpát-medencébe. Mivel 899. XII. 8: Arnulf cs. (ur. 896-899) meghalt, a vele kötött szöv. megszűnt, s az Itáliából visszatérő s az Alföldről előnyomuló m-ok elfoglalták a Kárpát-medence Ny-i részét, a volt Pannoniát, az időközben fejed-mé választott Árpád vezetésével megütköztek a Pannóniát megszállni akaró morvákkal, s elfoglalták azok Nyitra vidéki hódításait. 900 nyarán követeket küldtek IV. (Gyermek) Lajos (ur. 900-911) K-i frank kir. udvarába, hogy békével biztosítsák Pannónia birtoklását, de elutasították őket. Az év végére a m. törzsszöv. a Kárpát-medence egész területét birtokba vette. 902: fölszámolták Nagymoráviát, kiépítették a gyepűelvét. - László Gyula →kettős honfoglalásról szóló, az avar és korai m. maradványok régészeti föltárások szerinti azonosságára alapított elméletét, mely szerint a m. nép egy része már az avar korban beköltözött volna a Kárpát-medencébe, s a 9. sz. végén beköltöző m-ok már itt találták őket, több kutató perdöntő cáfolat híján is vitatja. 88

Pauler Gyula: A m. nemz. tört. Szt Istvánig. Bp., 1900. - Hóman Bálint: A m-hun hagyomány és a hun monda. Uo., 1925. - Magyar Anonymus. Ford., bev., jegyz. és térkép Pais Dezső. Uo., 1926. - Deér József: A m. törzsszöv. és patrimoniális királyság külpol-ja. [Uo.] 1928. - Moravcsik Gyula: Az onogurok tört-hez. Uo., 1930. - Németh Gyula: A honfoglaló m-ság kialakulása. Uo., 1930. - Deér József: Pogány m-ság, ker. m-ság. Uo., 1938. - Gyóni Mátyás: Mo. és a m-ság a bizánci források tükrében. Uo., 1938. - Zichy István: M. őstört. Uo., 1939. - A m. őstört. kútfői. 1-2. köt. Szerk. Bendefy László. Uo., 1941-43. - Ferdinandy Mihály: Az etelközi vérszövetség. Uo., 1942. - A m-ság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Uo., 1943. - Popovics István : A kereszténység kezdete a m-ok között. Uo., 1943. - Valóság 1973:7. sz. (Györffy György: A ~ról újabb tört. kutatások tükrében) - László Gyula: A kettős ~ról. Bp., 1977. - Györffy 1983:25. - Mo. tört. I. - Erdélyi István: A m. ~ előzményei. Bp., 1986. - Bartha Antal: A m. honalapítás. Uo., 1987. - A ~ korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1995. - A m. ~ korának régészeti emlékei. Szerk. Wolf Mária-Révész László. Miskolc, 1996. - Róna-Tas András: A honfoglaló m. nép. Bevezetés a korai m. tört. ismeretébe. Bp., 1996. - Kristó Gyula: M. ~, honfoglaló m-ok. Uo., 1996. - A ~ kor írott forrásai. Szerk. Kovács László, Veszprémy László. Uo., 1996. - László Gyula: A honfoglaló m. nép élete. Uo., 1997.