🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > holló
következő 🡲

holló (Corvus corax): a legnagyobb énekesmadár Eu-ban. Mo-on az erdős területeken általánosan elterjedt, állománya lassan növekszik. A párok fészkeiket magas fákon, sziklapárkányokon, újabban egyre gyakrabban a magasfeszültségű vezetékek tartóoszlopain építik. Korán kezdenek költetni, fészekaljuk nem ritkán már február végén teljes, 4–6 tojásból háromheti kotlás után kelnek ki a fiókák, amelyek 5–6 hetesen kezdenek repülni. A család ezt követően hosszabb ideig együtt marad. – A ~ tápláléka változatos, rovarokat, magokat, apró emlősöket egyaránt fogyaszt, előszeretettel jár a dögre. Állandó madár, a párok egész évben a költőhely környékén maradnak, a fiatalok kóborolnak. – Lásd MKL IV/921. S.E.