Magyar Katolikus Lexikon > H > hittudományi kar


hittudományi kar, egyetemi hittudományi kar: Pázmány alapvető célja az volt 1635: a nagyszombati egy. megalapításával, hogy minél több, hivatására jól fölkészült papot bocsásson a m. kat. egyh. rendelkezésére, s az új intézmény legyen az egyh. tud-ok művelésének műhelye. A nagyszombati jezsuita egy-en a fil. kar 3 évf-át elvégzettek számára 1638. XI. 8: kezdődött el a ~on az okt. A gráci jezsuita egy. szabályzata szerint 6 tanára volt: közülük 2 a dogmatikát, 1-1 a kazuisztikát, a „controversia”-t, a szentírásmagyarázatot és a héb. nyelvet adta elő. Egészen 1753-ig e 6 tanszéken okt. (időnként a kazuisztikát 1 prof. tanította). 1666-tól kánonjogot is előadtak. A nagyszombati ~on, akárcsak a grácin, 3 tud. fokozatot lehetett szerezni: bakkalaureátus, licenciátus, doktorátus. Nagyszombatban 1640: avatták az első hittud. dr-okat. 1753: Mária Terézia a bécsi egy. teol. karának reformja nyomán alakíttatta át a nagyszombati hittud. okt-ban is, 8 prof. között osztva fel a tanítást: 2 dogmatika- és 1-1 controversia-, szentírásmagyarázat-, héb. nyelv-, egyhtört-, szónoklattan- és kánonjog-tanszékből állott ezután a kar. A képzés ekkor 4 é., egy előkészítő évf-mal. Az 1770/71. tanévben megszervezték az erkölcstan 2 tanszékét, az egyhtört-et és a szónoklattant egy tanárra bízták, a héb. nyelv tanárát a bölcsészkarra helyezték. Ily módon ezután is 8 prof. látta el az oktatást. A JT föloszlatása után 1773: a volt jezsuiták Mária Terézia rendelkezésére nem taníthattak a ~on, ezért az esztergomi főegyhm-s papok vették át a tanszékeket. Ettől kezdve a héb. nyelv tanára ismét a ~hoz tartozott, a kánonjog tanára viszont átkerült a jogtud. karra. Az 1774/75. tanévtől az egyik erkölcstani tanszéket lelkipásztorkodástani tanszékké alakították át, s az új tantervben 3 részre osztották a képzést: az I-II. évf-on a bevezetés, a III-IV. évf-on a tulajdonképpeni teol. képzés történt, az V. évf. legfőbb feladata a gyakorlati képzés lett. Ettől kezdve a polemika tanárának feladata a patrológia és a teol. irodtört. oktatása is; a szentírásmagyarázat és a héb. nyelv okt-ában az egyik prof. az ÓSz-et és a héb. nyelvet, a másik az ÚSz-et és a gör. nyelvet oktatta. A tanterv ekkor említett először rk. tantárgyakat is: bibliai és ker. régiségtan, bibliai földr., dogmatört., vallástört., liturgika, az eretnekségek tört. stb. Ezeket rk. tanárok adhatták elő. - Mária Terézia 1777: Budára helyeztette az egy-et. A hittud. karon e budai időszaka alatt a 8 tanszék mellé kilencedikként megszervezték a liturgika tanszékét; a „polemika”-tanszék neve (melynek prof-a ekkor is tanította a patrológiát és a teol. irodtört-et) megváltozott: institutiones theologicae, vagyis 'alapvető hittan'-tanszéknek nevezték ezután. - II. József 1784: úgy kívánta megreformálni a papnevelést, hogy a mo-i papnövendékeknek Pozsonyban és Egerben, a horváto-iaknak Zágrábban egyhm-közi szem-okat (→seminarium generale) szervezett, a ppi egyhm. szem-okat megszüntette. 1784-től - meglepő módon - a pozsonyi generális szem. tanári kara és hallgatósága lett a pesti egy. ~a. 1786: azonban az egri és a zágrábi generális szem-ot összevonták és Pestre helyezték, ekkor ez lett az egy. teol. kara. Az új tantervben elsősorban a papképzés gyakorlati szempontjai érvényesültek: megmaradt a 7 alaptanszék (dogmatika I., dogmatika II., erkölcstan, lelkipásztorkodástan, ÓSz a héb. nyelvvel, ÚSz a gör. nyelvvel, egyhtört.); új tantárgy: a kateketika-ped., a termrajz, benne a mezőgazd-tan. - II. József halálával 1790: megszűntek a generális szem-ok, de az egy. ~án egyelőre nem oktattak. - 1805 őszén nyitották meg újra Pesten a ~t (miután I. Ferenc kir. 1804: rendelkezett a →Központi Szeminárium megszervezéséről, s az intézmény 1805-től fogadta növendékeit, a hittud. hallg-kat. Az újjászervezett pesti egyetem 4 évf-os ~án a tanszékek: dogmatika, erkölcstan, alapvető hittan és patrológia, ósz-i szentírásmagyarázat a héb. nyelvvel, úsz-i szentírásmagyarázat a gör. nyelvvel, egyhtört., lelkipásztorkodástan, kateketika. 1812: az újabb tantervi reform a dogmatikát újra 2 tanszék között osztotta föl. Az I. évf-on: egyh. kortan és földr., egyhtört., patrológia, teol. irodtört., ósz-i szentírásmagyarázat a héb. nyelvvel, bibliai régiségek; a II. évf-on: úsz-i szentírásmagyarázat a gör. nyelvvel, alapvető hittan, dogmatika; a III. évf-on: dogmatika, erkölcstan, neveléstan; a IV. évf-on: egyhjog, lelkipásztorkodástan, hitoktatási módszertan, szónoklattan, neveléstan tárgyakat tanítottak. (Az egyhjog tanára változatlanul a jogi kar tanára.) 1837: a növendékek megalakították a - ma is létező - →Magyar Egyházirodalmi Iskolát, s az 1910-es(?) évekig (1910: 73. évf.) tud. igényű dolgozataikat Munkálatok a Magyar Egyházirodalmi Iskola köréből c. adták ki. A tanulm-ok lényegében e keretek között folytak egészen a 19. sz. végéig. 1845-49: a lelkipásztorkodástant m-ul adták elő, 1849-től - mint korábban - minden tárgyat lat-ul adtak elő. 1853: a kánonjogi tanszék visszakerült a ~ra. - 1848: az egy. bölcsészkar a többi karral egyenrangúvá vált (korábban ugyanis a bölcsészkar - a „filozófiai fakultás” - csupán bevezető feladatokat látott el: csakis a bölcsészeti kar sikeres elvégzése után lehetett továbbtanulni az „igazi” egy. karokon: a teol., a jogi v. az orvosi karon. Ezután a 8 o-ossá fejlesztett gimn. végén letett éretts. vizsga jogosított egy. tanulm-ra. A teol. tanulm-ok bölcseleti megalapozása érdekében 1885-től kerültek a ~i tantervbe a hittudomány-bölcseleti előadások, 1896: fölállították a ~on belül a bölcseleti tanszéket. Az 1890/91. tanévben történt az első mtanári képesítés ezen a karon. Az 1904/05. tanévtől kezdve részben lat-ul, részben m-ul okt. 1913/14: a reform újra 5 évessé tette a ~i tanulm-okat; e tanévben szervezték meg a 2. bölcseleti tanszéket; létrehozták a különálló ósz-i szentírásmagyarázat tanszékét és a K-i nyelvek (benne a héb. nyelv) tanszékét; újra tanszéket kapott a szónoklattan. 1925: fogtak hozzá a kar vezetői, hogy - érvényesítve a Codex Juris Canonici 1365. kánonját - 6 évessé szervezzék át a képzést. Ezt az 1932/33. tanévben megkezdték. 1950-ig a következő tanszékeken folyt az oktatás: bölcselet I., bölcselet II., alapvető hittan, dogmatika I., dogmatika II., erkölcstan, ósz-i szentírásmagyarázat, héb. nyelv és más K-i nyelvek, úsz-i szentírásmagyarázat és gör. nyelv, egyhtört. I., egyhtört. II., egyhjog, szónoklattan, lelkipásztorkodástan és kateketika. - 1950. VIII. 30: a bpi Pázmány Péter Tudegy-en megszüntették a ~t, s önálló, dri fokozat odaítélésére jogosult, egy. rangú akad-vá alakították át. →Római Katolikus Hittudományi Akadémia, →Pázmány Péter Hittudományi Akadémia M.I.

Tempeli István: A Kir. M. Pázmány Péter Tudegy. ~ának tört. 1770-1805. Bp., é.n. (Dissz.) - Horváth Lajos: A Bpi Kir. M. Pázmány Péter Tudegy. ~ának tanárai és irod. munkássága. Uo., 1932? (Dissz.) - Hermann-Artner 1938. - Az Eötvös Loránd Tudegy. tört. 1945-1970. Főszerk. Sinkovics István. Uo., (1970)