Magyar Katolikus Lexikon > H > hitoktató


hitoktató (gör. katechéta): elemi, ill. általános iskolában →hittant foglalkozásszerűen tanító pap vagy világi hívő. - A pap ~ káplán v. független állású ~. Bpen 1882-től dolgoztak önálló ~k, 1930: 75 pap, 100 világi 3 érs. szakfelügyelő irányítása alatt. 1930 k. a ~ nyugdíjképes állás lett. - Az első nem pap ~k a női szerzetek iskoláinak alsó osztályaiban ppi engedéllyel tanító nővérek voltak. 1919 u. világi ffiak és nők is lettek ~k, akiket a pp. nevezett ki, többnyire ideiglenesen. Az első ~képző int. 1916: az →angolkisasszonyok bpi →Ward Kollégiuma, ahol érettségi v. tanítónői okl. birtokában 2 é. délutáni előadásokat hallgattak, vizsgáztak és ~i okl-et kaptak. →Bernhard Zsigmond a koll. végzett növ-einek továbbképzésére 1920: megszervezte a →Sodalitium Doctrinae Christianae-t. - A világi ~k állása az isk. államosításával 1948: megszűnt. 1989: az egyre fokozódó paphiány miatt nagyon jelentőssé vált a világi ~k képzése és alkalmazása. - Az 1990-es évek végén a hivatalos szóhasználat áttért a →katekétára. A vele kapcsolatos egyéb témákat lásd ott. **

KL II:297.