🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hexaémeron
következő 🡲

hexaémeron (a gör. hex, 'hat' és hémera, 'nap' szavakból): Isten teremtő művének neve, ahogy az a teremtés hat napján lezajlott és ahogy azt a Ter 1 elénk állítja, de magára a leírásra mint írott műre is vonatkozik. - Az elnevezés vsz. Philóra vezethető vissza, aki alexandriai volt és Jézusnak kortársa. Philo ui. a teremtéssel kapcsolatban hé hexaémerosz ti. periodoszról beszélt, vagyis 'hatnapos periódus'-ról, magát a leírását pedig ~nak, vagyis 'a hatnapi'-nak nevezte. A keresztény egzegézisben Órigenész, Hippolütosz, Nagy Szt Vazul, Nisszai Szt Gergely stb. szintén használták a ~ elnevezést, majd Szt Ambrus révén, akire mind Philo, mind pedig Órigenész, Hippolütosz és Nagy Szt Vazul hatott, a Ny-i egyh-ban is elterjedt. Jóllehet irod-kritikailag a Ter 2,1-4a még az 1-hez tartozik, ezért helyesebb volna heptaémeronról ('hétnapi') beszélni, a ~ elnevezés tárgyilag megmagyarázható, hiszen a teremtő munka a 6. napon valóban befejeződött. →teremtéstörténet **

BL:622.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.