Magyar Katolikus Lexikon > H > helységnevek törzskönyvezése


helységnevek törzskönyvezése: a közigazgatás átszervezésével kialakított vármegyék azonos településneveinek megkülönböztetését szolgáló törvénnyel bevezetett államigazgatási eljárás. - A község- és egyéb helynevekről szóló, 1898. II. 15: szentesített, II. 17: kihirdetett 1898:4. tc. szerint minden községnek egy hivatalos neve lehet. A többféle elnevezéssel bíró községek hivatalos nevének kijelölését, az azonos nevűek elő- v. utótaggal, új névvel való ellátását, e név megváltoztatását, az újonnan alakított v. egyesített községek elnevezését, a községnevek megváltoztatását, azok hivatalos nevének helyesírásának megállapítását az érdekelt községek óhajának megfelelően a belügymin. hatáskörébe utalta. - A közs. ter-én lévő, addig névtelen telepeknek, pusztáknak, külterületi lakotthelyeknek, majoroknak, havasoknak, irtványoknak, stb. a tulajdonosok v. a helybeli adózók többségének megállapodása alapján nevet kellett adni, melyről a közs. képviselőtestülete határozott, s azt terjesztették jóváhagyásra a belügymin-nek. A községnevek nyilvántartására a Közp. Stat. Hiv. országos törzskönyvet kezdett vezetni, melynek fölügyeletét és ellenőrzését az Orsz. Községi Törzskönyvbiz-ra bízták (e biz-ot 1946. II. 11: megszüntették!). A hiv. bélyegzőkön, iratokon, jelzőtáblákon, pecséteken, az ügykezelésben és tankv-ekben kizárólag a közs. hivatalos nevét azon írásmóddal lehetett használni, de az attól eltérő elnevezéseket is föltüntethették. 1900-06: 30 vm., 1907-12: 29 vm. helynévanyagát törzskönyvezték és terjesztették elfogadásra, azóta a m. helyesírás szerint minden m. helységnevet - szótagszámától függetlenül - egybeírunk. A ~t gr. Tisza István min-elnök 1912: fölfüggesztette, de az addig elfogadott és beterjesztett javaslatokon nem változtattak, csupán a be nem fejezett Árva, Liptó, Fogaras és Hunyad vm-ben maradt meg a korábbi állapot (néhány Árva vm. helynév ennek ellenére helyet kapott a Révai nagy lex-ban). A törzskönyvezettnek tekintett neveket az 1913. évi helységnévtár tartalmazza. - Horvát-Szlavóno. autonóm joga volt a helységnevek meghatározása, ott a tört. m. helyneveket igyekeztek elszlávosítani; ezután az addigi szokástól eltérően a jelzőt írták a törzsnév elé. - E törvényt a minden téren „korszerűsítést” sürgetők és a nemzetiségiek napjainkban is (más v. jobb megoldás javaslata nélkül) támadják. Az utódállamokban már 1919: a béke aláírása előtt részben új településneveket adtak, részben visszaállították a 19. századiakat úgy, hogy pl. CS-ban a kötőjeles helyesírást tették kötelezővé a megmaradt m. helységnevek írásakor, amivel a m. helyesírás egységességét igyekeztek megbontani. A népszámlálásokat megelőző helynévadási hullámok az azonos helységnevek gondját nem oldották meg; Rom-ban pl. 1974: toldalék nélkül 30 Magura, 14 Poieni, 44 Poiana, 65 Satu Nou, CS-ban 1978: 10 (toldalékokkal újabb 10) Nova Ves, stb. falunév létezett. - A ~ időpontja az 1912: törzskönyvezett ill. fölterjesztett (1912?) vm-k szerint: Abaúj-Torna (1905), Alsó-Fehér (1912?), Arad (1910), Bács-Bodrog (1904), Baranya (1903), Bars (1906), Békés (1901), Bereg (1904), Beszterce-Naszód (1912), Bihar (1910), Borsod (1906), Brassó (1912?), Csanád (1908), Csík (1905), Csongrád (1903), Esztergom (1907), Fejér (1903), Gömör és Kishont (1906), Győr (1908), Hajdú (1901), Háromszék (1905), Heves (1901), Hont (1907), Jász-Nagykun-Szolnok (1901), Kis-Küküllő (1910), Krassó-Szörény (1912?), Máramaros (1901), Maros-Torda (1906), Moson (1908), Nagy-Küküllő (1912?), Nógrád (1906), Nyitra (1910), Pest-Pilis-Solt-Kiskun (1900), Pozsony (1910), Sáros (1912?), Somogy (1908), Sopron (1906), Szabolcs (1908), Szatmár (1907), Szeben (1912?), Szepes (1912?), Szilágy (1910), Szolnok-Doboka (1910), Temes (1912?), Tolna (1903), Torda-Aranyos (1912?), Torontál (1910), Trencsén (1912?), Turóc (1912?), Udvarhely (1905), Ugocsa (1907), Ung (1904), Vas (1907), Veszprém (1909), Zala (1908), Zemplén (1904), Zólyom (1912?). - A pléb-k ter-e gyakran nem azonos a közs-ek ter-ével, azok neve a ~vel alig változott (bár az egyh. névtárakban a helységnevek anakronisztikus használata nem ritka). 88

Orsz. Törvénytár 1898. II. 17. - A m. szt korona országainak helységnévtára 1913. Bp., 1913. (Előszó) - Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Uo., 1934. II:278. - Mo. helységnévtára. Pótfüz. Uo., 1941:85. - M. Nyelv 1972:54. (Mező András: Községneveink rendezése a századfordulón) - História 1996:7. sz. (Engel Pál: Kitalált helységnevek. M. nagylex. a mo-i helységnevekről) (válaszcikket nem közöltek)