helyi ordinárius (lat. ordinarius loci): a →megyéspüspök, vagy valamely →részegyház ill. azzal egyenrangú közösség élén (ha csak ideiglenesen is) álló személy (vö. 368.k.), továbbá, akik ezekben a közösségekben általános, rendes végrehajtói hatalommal rendelkeznek, tehát az →általános (és →püspöki) helynökök. E.P.
Erdő 1991:118.
új
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.