Magyar Katolikus Lexikon > H > határőrvidék


határőrvidék: a törököktől visszafoglalt területeken, osztrák katonai közigazgatás alatt, ezredek szerint szervezett területek. - A m. kormányszékek hatásköre hosszabb időn át nem terjedt ki az orsz. és melléktartományai ter-ének D-i sávjára, mely határőrvidék címén bécsi hatóságok közvetlen kormányzása alatt állt. I. Ferdinánd különös figyelmet fordított Horváto. és Szlavónia védelmére, hogy így belső-osztr. tart-ai, Stájero. és Krajna mentesek maradjanak a tör. hóditástól. Ő és utódai e tart-ok rendjeinek támogatásával a Zsigmond által megkezdett és Mátyástól folytatott várrendszert tovább építették a horvát és szlavón határon, melyet kivettek a báni igazg. alól, s kir. és rendi haderők vezetése alá helyezték. Ugyanilyen fennhatóság alá kerültek a főleg Boszniából és más tör. tart-okból bejövő vlachok, g.kel. szerbek, akiket a határvidéken telepítettek le azzal a kötelezettséggel, hogy a határparancsnok kívánságára katonai szolgálatot teljesítsenek. II. Ferdinánd 1630: rendeletben állapította meg a ~ szervezetét, először csak a varasdi ~re, mely később a károlyvárosi horvát generalátusra, majd az utóbb fölállított új ~re is kiterjedt. E ter-en a lakosság a délszlávoknál szokásos házközösségekben élt. Több ily családból álló falu élén a →kenéz állt, aki a katonai szolgálatra alkalmasokat nyilvántartotta. 3 főkapitányságból állt a vlachok közössége, melynek élén a kenézek, faluvének választotta főbíró állt, akit a generális erősített meg. A 16. sz. végén ez a szervezet már 6-7000 fegyverest tudott kiállítani. - A tör. hódoltság fölszámolása u. a károlyvárosi generalátust a tengerig kiterjesztették és a horvát bán alatt megszervezték a horvát ~et, mely az Unnáig terjedt, majd ezt 1701-02: a Száva mentén Gradiskától a Tisza torkolatáig, azután a Tisza és a Maros mentén Erdélyig egy-egy újabb generalátus egészítette ki, végül 1718. VII. 21: a pozsareváci béke után a temesi v. bánáti ~. Ez utóbbival a Tisza-Maros ~ (1699-1741) feleslegessé vált, Mária Terézia föloszlatta (1743-50), az ottani határőrök egy részét a Duna mentén levő temesi határvidéken telepítette le. Lezárták a D-i határvidék láncolatát az Erdély K-i határán Mária Terézia idejében szervezett székely (1762-1851) és oláh (1761-1849/73) határezredek, s ezzel az egész D-i határ állandó katonai készültségben állt. Mindezek a ter-ek katonai igazg. alá kerülvén az udvari haditanács hatáskörébe jutottak és a m. hatáságokat mind a vm., mind a helytartótanácsi joghatóság alól kivonták. - A katonai ~nek önkényes elszakítása az orsz. testétől a m. rendek gyakran hangoztatott sérelme volt, de a visszacsatolás érdekében hozott számos tc. ellenére ezt a bécsi kormánykörök részéről a magyarság ellen csaknem mindig fölhasználható szervezetet csak az 1867-es kiegyezés u. szüntették meg. - A Duna-Tisza-Maros köze, az ún. Temesi Bánság 1717-78: katonai igazg. alatt állt, mely sokat tett az elpusztult rész újjáépítéséért. 1778-tól, a visszacsatolástól kezdve itt is a vm. rendszer érvényesült (Krassó, Szörény, Temes, Torontál). 88

Eckhart 1946:251.