Magyar Katolikus Lexikon > H > harmincéves háború


harmincéves háború, 1618. máj. 23.-1648. okt. 24.: vallási indítékokkal valójában politikai célokért: a német birodalomban a császári abszolitizmusnak, nemzetközileg a Habsburg dinasztia egyeduralmának megtörésére kirobbantott háború. - A hatalmi csoportosulások alapját a ném-római birod-ban II. Rudolf cs. rekatolizációs törekvéseivel szemben 1608: létrehozott Prot. Unió (vez-je IV. Frigyes pfalzi választófejed.), valamint 1609: a →Katolikus Liga (vez-je I. Miksa bajor választófejed.) képezte. Az Unió kapcsolatba lépett a Habsburgokkal vetélkedő nagyhatalmakkal (Fro., Anglia, Holl.), így közvetlenül v. közvetve szinte minden eu. orsz. érdekeltté vált a ~ban. A külső hatalmak belépésüket vagy valamely fél támogatását többnyire vallási okokkal magyarázták. A vallás mozgósította a ~ban érdekeltté vált orsz-ok lakosságát is, különösen a védekezésbe szorult prot-okat. A kat. Fro. rokonszenve a Habsburg-ellenes Unió iránt, s az, hogy a prot. hatalmak az Oszmán-Török Birodalmat is szerették volna rávenni a Habsburgok elleni támadásra, a vallási szempont másodlagosságát bizonyítja. A ~t helyi háborúk előzték meg: 1609-14: örökösödési viszály Jülich-Kleve ügyében, 1611-13: Dánia és Svédo. háborúja. - A ~ első szakasza 1618: a cseh fölkeléssel robbant ki, amikor a 2 tp-uk elvétele miatt tiltakozó cseh prot-ok 2 cs. főtisztviselőt V. 23: kidobtak a prágai vár ablakán, és Habsburg II. Ferdinánd helyére Pfalzi Frigyest választották cseh kir-lyá. A cseh rendek szövetségre léptek az osztrák, a morva, a sziléziai rendekkel és →Bethlen Gábor erdélyi fejed-mel. Hadseregük 1619. VI. 5: Mathias Turn vezetésével körülzárta Bécset, de elfoglalni nem tudták. Elmaradt a várt Ny-i segítség is, mindenekelőtt I. Jakab ang. kir-é, aki Pfalzi Frigyes apósa volt. - A császáriakat a Liga, a sp-ok és V. Pál pápa segítette. Az ellentámadás során a bajor hadvezér, Tilly 1620. XI. 8: a fehérhegyi csatában (Prága mellett) szétverte a cseh rendi hadsereget. A megtorlási hullám miatt a prot-ok tömegesen hagyták el Cseho-ot, Pfalzi Frigyest 1623: örökölt tart-ától is megfosztották, amit Miksa kapott meg. A ~ első szakaszában a Habsburgok ellenfelei közül egyedül Bethlennek sikerült 1621. XII. 31: Nikolsburgban kedvező békét kötnie. - A ~ 2. szakasza, 1625-29. A csehek veresége után az Uniót támogató nagyhatalmak a no-i prot-ok védelmére IV. Keresztély dán kir-t biztatták föl, aki támadást indított No. ellen. Tilly s az újonnan kinevezett cs. hadvezér, Albrecht Wallenstein fokozatosan kiszorította a dánokat No-ból. 1629: a lübecki béke a K-i tengerig a cs. kezére juttatta No-t. II. Ferdinánd az 1629. évi visszaállítási rendeletben visszakövetelte a prot-ok által 1555: az →augsburgi vallásbékével kisajátított kat. egyh. birtokokat. Ez az intézkedés a cs. abszolutizmus kiépítésével fenyegette a fejed-eket, ezért a cs-tól sok híve elfordult, és a fejed-ek követelésére 1630: Wallensteint leváltották. - A ~ 3. szakasza, 1630-35. A ném. szabadság bajnokaként 1630: Gusztáv Adolf svéd kir. lépett föl. Az É-ném. prot-ok támogatásával 1631: gyors győzelmeket aratott a kat-ok fölött. A cs. hiába hívta vissza Wallensteint a sereg élére, s svédek előrenyomulása folytatódott. Gusztáv Adolf halála után (1632. XI. 6: lützeni csata) a prot-ok vez-ét Weimari Bernát vette át. - A háború pusztításai béketárgyalásokra késztettek. Wallenstein a svédekkel kezdett tárgyalni, amiért árulónak bélyegezték és 1634: meggyilkolták, majd a nördlingeni csatában kiszorították a svédeket D-No-ból. A Restitutionsedikt visszavonása után a prot. rendek többsége is csatlakozott az 1635. V. 30: megkötött prágai békéhez, melyben az idegenek kiűzésére szövetkeztek. - A ~ 4. szakasza, 1635-48. A védekezésbe szorult svédek, valamint a megfogyatkozott no-i prot. párt támogatására Fro. avatkozott be a ~ba. Mivel a fr. pol-t →Richelieu bíb. vezette, a ~ elveszítette vallási jellegét. Jelentősebb katonai sikereket ezúttal is a svédek értek el. 1639: Prágáig jutottak, 1642: Breitenfeldnél, 1645: Jankovicánál (Cseho.) győzték le a cs-iakat. 1648: a fr-k Bajoro-ot dúlták föl. 1644-45: az erdélyi seregek újra bekapcsolódtak a Habsburg-ellenes harcokba, de I. Rákóczi György fejed. a tör. tilalomra hivatkozva hamar visszavonult a hadviseléstől (1645. XII. 16: linzi béke). Az ang. forr. és polgárháború hatására az ekkor már →Mazarin által irányított fr. külpol. is a békekötést kezdte sürgetni. -

Az 1648. X. 24: aláírt →vesztfáliai béke 2 egyezményt tartalmazott: az egyiket Münsterben a fr-kkal, a másikat Osnabrückben a svédekkel kötötték, és visszaállították a ~ előtti status quo-t. No. területi veszteségei elhanyagolhatóak voltak: Fro. javára le kellett mondania bizonyos régen vitatott elszászi és lotaringiai ter-ekről, a határmenti Metz, Toul és Verdun ppségéről; Svédo. javára Elő-Pomerániáról, a brémai és verdeni hercegségről, s el kellett ismernie Holl. és Svájc végleges kiválását a birod-ból. A cs. hatalmat ért veszteségek azonban nemcsak a birod. abszolutizmust tették végleg lehetetlenné, hanem kb. 250 évre egységének létrejöttét is meghiúsították. A cs-oknak el kellett ismerniük a kb. 300 fejed. nagyfokú önállóságát, beleértve önálló külpol-jukat is, kivéve a cs. elleni szövetséget. A cs. jogok (törv-hozás, szerződéskötés) érvényesítéséhez a birod. gyűlés hozzájárulása kellett. 1663: a Regensburgban összeült állandó birod. gyűlés teljesen cselekvésképtelen volt. Nagyon súlyosak voltak a népességet és a gazdaságot sújtó következmények is: No. lakossága a ~ alatt 16-ról 10 millióra csökkent, az ipari és mezőgazd. termelés visszaesett, az orsz. kimaradt a nemzetk. árucsereforgalomból és a felfedezések újabb hullámaiból. 1650 u. erősödött meg az Elbától K-re a jobbágyság röghözkötése és a majorságok kiépítése. No. hanyatlása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 17. sz: Eu. más orsz-ait is válság sújtotta. - A vesztfáliai békében megerősítették az augsburgi vallásbékét, s kedvezményeit a kálvinistákra is kiterjesztették. A →cuius regio eius et religio elvet föladták. Az egyh. birtokok hovatartozásában az 1624-es évet nyilvánították normál évnek, azaz csak az utána prot. kézre került kat. birtokokat kellett visszaadni. Ba.J.

Hajnal István: Az újkor tört. Bp., 1936. - Dülmen, Richard van: Entstehung des frühneuzeitlichen Europa 1550-1648. Frankfurt am Main, 1982. - Bonney, Richard: The European Dynastic States 1494-1660. Oxford, 1991.