Magyar Katolikus Lexikon > H > hajótörés


hajótörés (lat. naufragium): tág értelemben szerencsétlenség, ami miatt a hajót mindenkinek el kell hagynia, szoros értelemben a hajó elpusztulása szirtbe ütközés vagy hullámverés következtében. - A Szentírásban Szt Pál 3x szenvedett ~t apostoli útjain (2Kor 11,25). A hitbeli ~ a tiszta lelkiismeret elvesztésének képe (1Tim 1,19). - Az egyhatyáknál a bűnbe esett, megváltásra szoruló világ és ember állapota, a képes beszédben a kudarc képe. **