🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > húsvéti idő
következő 🡲

húsvéti idő (lat. tempus paschale): az →egyházi év →húsvétvasárnaptól →pünkösdvasárnapig tartó 50 napja. A II. Vat. Zsin. óta →pünkösdhétfő már a ~n kívül, az →évközi idő ünnepe. - A ~nek a →húsvéti ünnepkörön belül előkészületi ideje van: távolabbi előkészülete a 40 napos →nagyböjt, ezen belül a közelebbi előkészület ideje a →húsvéti szent háromnap. A ~ a →húsvéti misztérium 50 napos kiteljesedése, egyetlen nagy ünnep, egyetlen „nagy vasárnap”: találkozás a Föltámadottal és a Szentlélek kiáradásának megtapasztalása. Az 50 napos időszakból lassan kiemelkedtek egyes napok: először az 50. (→Pünkösd), később a 40. (Urunk mennybemenetelének ünnepe, →áldozócsütörtök). Az 50-es és 40-es szám mögött ósz-i előképek állnak: 40 a vándorlás, a fölkészülés Istentől rendelt szt idejére (→kivonulás Egyiptomból), 50 a →jubileumi évre és az ósz-i pünkösdre utal. - Mivel a ~ az örvendezés ideje, ősker. szokás szerint a ~ben nem volt böjt, nem imádkoztak térdelve. A →húsvéti gyertya az egész ~ben a hívek szeme előtt marad, azaz a húsvét fényében ünnepeljük az egyetlen húsvéti eseményt, melynek része a mennybemenetel és a Lélek elküldése is. E gondolatot juttatják kifejezésre az ünnep egyéb szövegei is. - Igeliturgiája. Ősi szokás szerint az egész ~ben az ApCsel és Szt János evangéliuma kerül felolvasásra (utóbbi olvasása a nagyböjt közepén kezdődött). - Evangéliumok. A szentírási olvasmányok 3 éves ciklusa óta minden vas-nak mindhárom évben sajátos arculata van. A ~ 1. vas-ja →húsvétvasárnap. A köv. a régi →fehérvasárnap, ekkor tették le ugyanis a keresztelési fehér ruhát a húsvétkor megkereszteltek. Ezen a vas-on ünnepeljük, ami a Szentírás szerint „húsvét után 8 nappal” történt az ap-okkal és Tamással. Húsvét 3. vas-ját meghatározzák azok a húsvéti megjelenések, melyekben Urunk húsvéti asztalközösséget ünnepel népével. A 4. vas. a Jó Pásztor jegyében áll Jn 10 alapján. Az 5. és 6. vas. a búcsúzó Jézust (Jn 14-15), a 7. (mennybemenetel-vas.) a →főpapi ima részeit állítja elénk (Jn 17). A ~t a köv. vas., Pünkösd zárja. - Olvasmányok. Az ApCsel egész ~ben való olvasása azt igazolja, hogy Isten igéje elterjedt Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt a föld határáig; s ezáltal a föltámadt és megdicsőült Úr a Szentlélek erejében népe körében van. Ő az eleven szó, az Ige, aki betölti a földkerekséget. - Szentleckék. Az „A” év az 1Pt-ből merít, mely ősker. keresztségi katekézis (annál is inkább megfelelő ez, mert a húsvétot előkészítő nagyböjtben épp az „A” év sajátos témája a keresztség). A „B” évben 1Jn, a „C” évben a Jel kerül olvasásra. Az Apokalipszis a húsvéti esemény eszkat. eseményeit hangsúlyozza és fejti ki. Az Úr föltámadásával ugyanis elérkezett a végső idő, a beteljesedés korszaka. - A lit. szövegekben sok az alleluja, a hétköznapi misékben is van Gloria, az officiumokban Te Deum. A prefáció kiemeli, hogy a megdicsőült Krisztus nem hagyott magukra, hanem „reménységgel tölt el minket, titokzatos testének tagjait, hogy követhetjük a mennybe, ahová mint az egyház feje és az élet szerzője érkezett.” - Imák, énekek. Az áldozási énekek szövege minden húsvéti vas-on az evangélium szövegéből merít. Előfordul ugyan ez más időben is, de ebben a legfontosabb ünnepi időben különösen fontos és szép ez, mert aláhúzza a gondolatot, hogy a szentmise ige- és áldozati lit-ja összetartozik, vagyis amit az ige asztalánál hirdettünk, az a kegyelem világában az áldozat asztalán megvalósul. Szekvencia csak húsvétvasárnap kötelező, a hét napjain fakultatív (→Victimae paschali laudes). - A hétköznapok elnevezése a vasárnapok nevéből adódik: húsvét l., 2., stb. hete, ill. húsvét 1., 2. vas-ja utáni hétfő, kedd stb. A ~ első nyolc napja, →húsvét nyolcada kiemelt, de nem kiszakított idő, azaz nem bontja meg az 50 nap egységét. - A mennybemenetel és pünkösd közötti napok nem kívánják az elhagyott pünkösdi nyolcadot pótolni, mégis erőteljesebben juttatják érvényre azt a tényt, hogy a ~ e két jelentős ünnepe közötti napokról van szó. Az új misekönyv szerint a pünkösd előtti szombaton reggel nincs mise a vigíliáról, de este külön szentmise végezhető. - A ~ antifónája a →Regina coeli (Mennynek királyné asszonya), az Úrangyalát is ez helyettesíti. **

Kühár-Radó:165. - Várnagy 1993:412, 415.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.