Magyar Katolikus Lexikon > H > húsvét nyolcada


húsvét nyolcada: a →húsvétvasárnapot követő nyolc nap, a →húsvéti idő első része. - Az újonnan megkereszteltek ~ban fehér ruhát viseltek (→fehérvasárnapig), minden nap részt vettek szentmisén, körmenetben a keresztkúthoz vonultak. A 4. sz: ~nak minden napja a róm. állam törv-ei szerint nyilvános ünnep lett munkaszünettel (épp úgy, mint a →nagyhét napjai; →milánói ediktum). A 11. sz-tól, a konstanzi zsinat (1094) rendeletére csak 3 (vasárnap, hétfő, kedd), a 18. sz. vége után 2 nap maradt munkaszünetes ünnep. 1998: →húsvéthétfő munkaszüneti nap, de nem parancsolt ünnep. - ~ kiemelt, de nem kiszakított idő, azaz nem bontja meg a →húsvéti misztérium ünneplésének 50 napos egységét. Mivel napjai az Úr főünnepeként szerepelnek, nem kerülhet helyükbe szentek emléknapja, de hitvallás nincs már a szentmisében. A II. Vat. Zsin-ig minden nap volt a szentmisében szekvencia (→Victimae paschali laudes), azóta fakultatív. A laudesben és a vesperásban, valamint a kompletóriumban a responsorium brevét (→responzórium) ez az antifona helyettesíti: „Ez az a nap, amelyet az Úr szerzett nekünk, ujjongjunk és örvendezzünk, alleluja.” - A m. népszokás szerint húsvét keddjén sok helyen viszonzásul asszonyok, lányok locsolják meg a férfiakat. Húsvét utáni szerda a száraz szerda. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A népi magyarázat már utólagos. Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. Máig fehérhét, Somogyban komázóhét a neve. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Görögkatolikusaink ajkán fényeshét. Ilyenkor a halottakat fehér palástban temeti a pap. A kettős ünnepre, főleg húsvét után következő szerdának a szegedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Görögkatolikusainknál ez a csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a húsvét és pünkösd közötti pénteken a föltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék pászkát ették. A húsvéti ünnepekre következő péntek az ebijesztő péntek (az ebek, eljutván ismét a pénteki naphoz, azon gondolaton vannak, hogy ismét az elmúlt negyvennapi böjt következik). **

Kühár-Radó:164.