Magyar Katolikus Lexikon > H > házközösség


házközösség, háznép: a magyar hagyományban ugyanazon →házban vagy telken épített több házban együtt lakó és közösen gazdálkodó 3-5 család együttese, melyet a legöregebb férfi vagy nő irányított. - A →nagycsalád kiterebélyesedése. Feje a →gazda, mellette mintegy a béres szerepét töltötték be a többi ffi családtagok. A gazdaság nagysága és a fiúk száma szerint volt öreg kocsis, kiskocsis, ököretető béres, tehenes, kanász, ostoros gyermek stb., de a külső, földműves és a belső, állatokkal kapcsolatos munkát valamennyien végezni tartoztak. - Ugyanígy a →gazdaasszony mellett a női családtagok mintegy a cselédek szerepét töltötték be: gazdaság nagysága, s a leányok-menyek száma szerint volt edénymosogató, aprómarhagondozó, hízóetető, kijáró disznókról gondoskodó, tehénfejő, tűzrakó és sepregető; a kenyérsütést fölváltva végezték, s a kiválasztott otthoni segítőn kívül valamennyien részt vettek a külső házi, a mezei, az otthoni földolgozó és tisztogató munkában. - A szoros családtagok közé tartozott a befogadott vő is. Ha ui. a leány egyetlen gyermek volt, urát az öregek házhoz vették. Ez hazulról pénzben és állatban kivette a jussát, megszűnt az apai ház tagja lenni, de felesége családjának teljes jogú tagja lett. - A ~ fogadott tagjai a cselédség. A leánycseléd a gazdasszony, a fficseléd a gazda alá tartozott; a leánycseléd a konyhában, a fficseléd a gazda asztalánál étkezett. A cselédfogadás, leányvásár (Jászságban cselédvásár) ideje ált. Szt György napja; Cegléd, Kőrös vidékén →újév, másutt →pünkösd, Illés, Magdolna v. Mindszentek napja. A szólítás napja, melyen ősi pátriárkális szokás szerint minden ffi- és nőcselédet fölszólítottak, akarnak-e maradni v. sem, a dunántúli apátsági uradalmakban II. 22: →Péter katedrája ünnepe volt. A cselédvásárt mindenütt áldomás követte. A gazdák fogadták a cigányt, s a tánc hagyományos csárdásnótája: „Vagyok olyan legény, mint te”. A cselédnek ált. nem mondták meg előre, hogy jövőre nem akarják megtartani, csak jelképesen adják tudtára: mindszenteket csinálnak vele, azaz a vásár előtti napon cukikását főznek neki. Régi szokás szerint az új cselédet a házhoz kötötték, beavatták. A fficseléddel a gazda 3x megkerüli az istállót és a szekeret, a leánycseléddel a gazdasszony a tűzhelyet; közben belenézették a kéménybe, s azonnal vizet hozattak vele a kútról, melyből a kemence mellett egy loccsantást a lábára öntettek. **

MN II:508; IV:183.